Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Megújult jogszabályi környezetben az

ÁLLAMHÁZTARTÁSI PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉSE  -  Forrás: NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM 2011. március

A MAGYARORSZÁGI ÁLLAMHÁZTARTÁSI BELSŐ KONTROLLRENDSZER BEMUTATÁSA

 
1. Tájékoztatás a jelenlegi belső kontrollrendszer előzményeiről
 
Magyarországon 1989-re nyúlnak vissza az államháztartási ellenőrzés szabályozásának gyökerei, ekkor jött létre az Állami Számvevőszék. Az államháztartás gazdálkodási rendszerének korszerűsítésében alapvető változásokat hozó lépés volt az 1992-ben elfogadott államháztartási törvény (1992. évi XXXVIII. törvény, a továbbiakban: Áht.), amely meghatározta a költségvetési rendszer kereteit. Fontos eljárási szabályokat fogalmazott meg a költségvetés tervezése és végrehajtása, a költségvetési intézmények létrehozása, irányítása, működése és gazdálkodása tekintetében. Nem hozott azonban változást az intézményi pénzellátás gyakorlatában, fenntartotta a decentralizált pénzgazdálkodást. Az államháztartás külső finanszírozási szükségletének csökkentése, a költségvetési pénzfelhasználás áttekinthetőbbé tétele érdekében 1995 közepén a Parlament, az államháztartási törvény módosításával, az állami költségvetés pénzügyi végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására, létrehozta a Magyar Államkincstárt.
 
 A csatlakozási tárgyalások hatására történt jogszabály alkotási, illetve módosítási folyamat részeként az Áht. szűkszavúan (csupán három bekezdésben), de már rendelkezett az ún. költségvetési ellenőrzésről, amelynek végrehajtását a 15/1999. (II. 5.) Korm. rendelet szabályozta. A szabályozás kiterjedt a kormányzati és a felügyeleti ellenőrzésre, valamint a költségvetési szervek belső ellenőrzési rendszerére. A költségvetési szervek belső ellenőrzési rendszere 3 összetevőből állt: vezetői ellenőrzés, munkafolyamatba épített ellenőrzés és függetlenített belső ellenőrzés. A szabályozás ebben a stádiumában még nem felelt meg maradéktalanul az Európai Bizottság által támasztott elvárásoknak. 2000-ben jött létre az akkori Pénzügyminisztériumban a Pénzügyi Ellenőrzési Főosztály, amelynek alapjain épült fel a későbbi központi harmonizációs egység.
 
Az új terminológia szerinti államháztartási belső pénzügyi ellenőrzési rendszer kialakítása az Európai Bizottság – a csatlakozási tárgyalások 28. Pénzügyi Ellenőrzés fejezete keretében tett – ajánlásain és az érintett magyar ellenőrzési szervezetek javaslatain alapult. A kidolgozott stratégia (Policy Paper) a következő legfontosabb EU dokumentumok pénzügyi ellenőrzésre vonatkozó részeit tekintette kiindulási pontnak: az EU közös álláspontja (CONF-H 30/00/, 2000. június 7.), a 2002-es Csatlakozási Partnerség, valamint a 2001. és 2002. évi Éves Jelentések. A Kormány 2003-ban elfogadta az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzési rendszer fejlesztési stratégiáját (Policy Paper).  Megtörtént az államháztartási belső ellenőrzési rendszer fejlesztéséért felelős központi harmonizációs egység megerősítése, vezetőként miniszteri biztos kinevezésével és a létszám bővítésével, valamint külső humán erőforrások bevonásával. A belső ellenőrzési módszertan kidolgozásába a Pénzügyminisztérium külső szakértői segítséget is bevont (Twinning program keretében). Ennek eredményeképpen megtörtént a rendszer három elemének [1. financial management control (FM/C) = folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés (FEUVE); 2. internal audit = belső ellenőrzés; 3. central harmonization unit = központi harmonizációs egység] szabályozása. Fontos lépés volt továbbá, hogy 2003-ban a pénzügyminiszter az IIA standardok közzétételével bevezette azok alkalmazását a közszférában. Az ÁBPE területén a jogharmonizáció teljes körűen megvalósult, a módszertani útmutatók nagy része kidolgozásra és 2004-ben közzétételre került a Pénzügyminisztérium honlapján, illetve a Pénzügyi Közlönyben. Az önkormányzati alrendszerrevonatkozóan is kidolgozásra került törvényi szintű (Ötv.) speciális szabályozás, ami 2005-ben lépett hatályba.
 
Az államháztartási belső kontrollrendszer koncepciója 2009-ben továbbfejlődött, amely az időközben bekövetkezett hazai és nemzetközi szakmai fejlődés eredményeképpen vált aktuálissá. A változások irányát a COSO modell megközelítésének átültetése jelentette a költségvetési szervek belső kontrollrendszerébe, amely – a COSO modellnek megfelelően – öt elemből tevődik össze. Ennek a megközelítésnek a lényege, hogy a belső kontrollrendszer elemei lefedik a költségvetési szerv valamennyi tevékenységét, az azokat szabályozó jogszabályi környezetet és belső előírásokat (kontrollkörnyezet); a tevékenységek végrehajtása során azok szabályos és hatékony végrehajtását veszélyeztető tényező felmérését (kockázatkezelés); a szabályos működését biztosító intézkedések meghozatalát (kontrolltevékenység); az előbbi tevékenységekkel kapcsolatos folyamatos kommunikációs feladatokat (információ és kommunikáció), valamint a költségvetési szerv tevékenységeinek folyamatos nyomon követését és belső ellenőrzését (monitoring). A törvényi szinten is szabályozott belső kontrollrendszer, a pénzügyi ellenőrzéseken túl – a nemzetközi gyakorlattal össz­hang­­ban, az INTOSAI (International Organization of Supreme Audit Institutions), a COSO (Committee of Sponsoring Organizations of the Treadway Commission) ajánlásaira is alapozva –, már magában foglalja a korszerű felelős szervezetirányítás elemeit is.
 
A rendszerfejlesztés folyamatos, melynek legújabb eredményei alapján az államháztartási kontrollrendszer 2011. január 1-jét követően külső ellenőrzésből, kormányzati ellenőrzésből és a költségvetési szervek szintéjén megvalósuló államháztartási belső kontrollrendszerekből épül fel.
 
2. Az államháztartási belső kontrollkörnyezet
 
Az államháztartási kontrollrendszer elemeit törvény határozza meg, amely az államháztartás valamennyi alrendszerére kiterjed. Az Áht. felhatalmazása alapján a belső kontrollrendszer elemeire vonatkozó részletszabályokat kormányrendeletek, illetve irányelvek tartalmazzák, amelyeket különböző módszertanok, kézikönyvek egészítenek ki a gyakorlati megvalósítás segítése érdekében. Ennek központilag harmonizált végrehajtása az államháztartásért felelős miniszter feladata, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium Államháztartási Belső Kontrollok Főosztálya lát el.
 
Az államháztartás külső ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az Állami Számvevőszék (továbbiakban: ÁSZ) látja el, melynek feladatait, hatáskörét és szervezetét az 1989. évi XXXVIII. törvény állapítja meg.  Az ÁSZ az Országgyűlés legfőbb pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve, amely csak az Országgyűlésnek és a törvényeknek van alárendelve. Az Állami Számvevőszék ellenőrzi a központi költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást, valamint az államháztartás gazdálkodását, ennek keretében a központi költségvetési javaslat megalapozottságát, a bevételi előirányzatok teljesíthetőségét, az állami kötelezettségvállalással járó beruházási előirányzatok felhasználásának törvényességét és célszerűségét, a költségvetés hitelfelvételeit, azok felhasználását és törlesztését, valamint a központi költségvetés szerkezeti rendjébe tartozó fejezetek működését, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és az elkülönített állami pénzalapoknak a felhasználását, és a helyi önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodását. Az Állami Számvevőszék ellenőrzi továbbá az államháztartás alrendszereinek körébe tartozó vagyon kezelését, a vagyonnal való gazdálkodást is. Az ÁSZ jelentései nyilvánosak.
 
A kormányzati ellenőrzést a kormány által erre kijelölt szerv látja el, amely szervezet tevékenységét kormányrendelet szabályozza. A kormányzati ellenőrzés szabályszerűségi és célszerűségi ellenőrzéseket foglal magában. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) hatásköre kiterjed a kormánydöntések végrehajtásának ellenőrzésére, a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, a központi költségvetési szervek kormányzati ellenőrzésére, valamint a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, a köztestületeknek, az alapítványoknak, a kistérségi, megyei, térségi és regionális területfejlesztési tanácsoknak és a társadalmi szervezeteknek a központi költségvetésből meghatározott célra ingyenesen juttatott vagyon felhasználásának ellenőrzésére.
 
A költségvetés tervezését az államháztartásért felelős miniszter irányításával a minisztériumok és a költségvetési törvény mellékletében nevesített szervezetek (fejezetek) látják el. A költségvetési törvény tervezetét a Kormány nyújtja be az Országgyűlés elé, amely azt az adott év december végéig fogadja el. Az adott év költségvetésének végrehajtásáról a minisztériumok (és a fejezetek) a zárszámadás keretében számolnak be.
 
Az államháztartási belső kontrollkörnyezet fontos eleme a Magyar Államkincstár, melynek tevékenysége a költségvetés végrehajtásának pénzügyi lebonyolításában folyamatba épített kontrollokat testesít meg, valamint egyes támogatási formákhoz kapcsolódva utólagos ellenőrzéseket végez. A Kincstár küldetése a közpénzek takarékos, átlátható és ellenőrzött felhasználásának hatékony támogatása. Ennek érdekében a Kincstár végzi a költségvetés pénzügyi lebonyolításának feladatait, amely során – a tevékenység természetéből fakadóan – kontrolltevékenységeket is megvalósít.
 
A Kincstár által ellátott ellenőrzési funkció sokféle, céljában és jellegében eltérő tevékenységet foglal magában. A Kincstár ellenőrzési tevékenységének legfontosabb területét a költségvetés végrehajtásának pénzügyi lebonyolításában és az ehhez kapcsolódó nyilvántartási feladatok ellátásában foglalt ellenőrzési funkciók jelentik. Ide soroljuk a kifizetéseket megelőzően végzett, a bejelentett kötelezettségvállalásra, az előirányzati és likviditási fedezet meglétére vonatkozó ellenőrzéseket, a feladatfinanszírozás körében, a hazai és az uniós támogatások lebonyolítása keretében ellátott ellenőrzési funkciókat. Ellenőrzési célt szolgál a köztartozás-figyelési és kötelezettségvállalás nyilvántartási tevékenység ellátása is. A Kincstári Monitoring Rendszer a támogatási alapadatok nyilvántartásával és közzétételével alkalmazható a támogatás halmozódások kiszűrésére. A Kincstár ellenőrzési tevékenységének másik nagy területe a területi igazgatóságok által végzett, hatósági jellegű ellenőrzések az önkormányzatok, a humánszolgáltatást nyújtó nem állami fenntartók, a családtámogatási ellátást, a gázár támogatást igénybevevők tekintetében.
 
Az államháztartási kontrollrendszer 2010-ben létrehozott új eleme a költségvetési felügyelői tevékenység. A felügyelők az adott intézménynél előzetesen véleményezik a Kormány rendeletében meghatározott, gazdálkodással összefüggő intézkedéseket, valamint a tervezett kötelezettségvállalásokat, és indokolt esetben javaslatot tehetnek azok felfüggesztésére. Költségvetési felügyelőt a Kormány rendelhet ki. Az államháztartásért felelős miniszter gondoskodik a felügyelők megbízásáról és megbízásuk visszavonásáról, valamint ellátja tevékenységük szakmai irányítását. A felügyelők felett a munkáltatói jogokat a Magyar Államkincstár elnöke gyakorolja.
 
A csalás, illetve korrupció ellenes küzdelemben minden egyes állami szerv – saját vagy akár összkormányzati szinten – részt vesz.
 
3. Az államháztartási belső kontrollok koncepciója
 
A magyarországi államháztartási belső kontrollok (ÁBK) szabályozásának leírására jelen nyilatkozat keretein belül, a könnyebb érthetőség érdekében egy szintekre épülő struktúrát vázolunk fel. Ez a megközelítés átláthatóan mutatja be az ÁBK rendszer szabályozásának lépcsőit.
 
A belső kontrollrendszerek (és ezen belül, ezzel párhuzamosan a belső ellenőrzés) szabályozásának koncepciója tehát egy négyszintű struktúrában vázolható fel. Ez tulajdonképpen egy „szabályozási piramis”, amelyen keresztül, felülről lefelé haladva, egyre bővebben kerülnek kibontásra az egyes belső kontroll elemek, ahol tehát a törvényi (Áht.) szabályozástól kiindulva, a kormányrendeleti (Ámr. és Ber.) és irányelvi szinten keresztül fokozatosan jut el a gyakorlati útmutatókig.
 
A belső kontrollrendszer a kockázatok kezelésére és tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer, amely azt a célt szolgálja, hogy a költségvetési szerv megvalósítsa a következő fő célokat:
§         a költségvetési szerv a működése és gazdálkodása során a tevékenységeket (műveleteket) szabályszerűen hajtsa végre,
§         teljesítse az elszámolási kötelezettségeket, és
§         megvédje a szervezet erőforrásait a veszteségektől (károktól) és a nem rendeltetésszerű használattól.
 
v     1. szint – törvényi szint:
 
A költségvetési szerv belső kontrollrendszeréért a költségvetési szerv vezetője felelős, aki köteles - a szervezet minden szintjén érvényesülő - megfelelő
§         kontrollkörnyezetet,
§         kockázatkezelési rendszert,
§         kontrolltevékenységeket,
§         információs és kommunikációs rendszert, és
§         monitoring rendszert (melynek része a független belső ellenőrzés)
kialakítani, működtetni és azok megfelelő működését folyamatosan nyomon követni, vizsgálni.
 
v     2. szint – kormányrendeleti szint:
 
Az Ámr. vonatkozó előírásai az Áht. rendelkezéseihez kapcsolódva konkrétan fogalmazzák meg a belső kontrollrendszer kiépítésével és működtetésével kapcsolatos feladatokat.
 
A költségvetési szerv vezetője a költségvetési szerv működésének folyamatára és sajátosságaira tekintettel köteles kialakítani, működtetni és fejleszteni a szervezet belső kontrollrendszerét, valamint az annak részét képező belső ellenőrzést. A belső kontrollok kialakítása során a költségvetési szerv vezetője figyelembe veszi az államháztartásért felelős miniszter által közzétett, az államháztartási belső kontroll standardokra vonatkozó irányelvet, valamint a közzétett módszertani útmutatókban foglaltakat. A belső kontrollrendszer tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat és belső szabályzatokat, melyek alapján a költségvetési szerv érvényesíti a feladatai ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és a vagyonnal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás követelményeit. A belső kontrollrendszer fejlesztése során figyelembe kell venni az államháztartási külső ellenőrzést és belső ellenőrzést végző szervek által megfogalmazott ajánlásokat és javaslatokat.
 
Az 1. szinten említett 5 elem részletesebb kifejtése a 2. szinten történik meg:
 
1. Kontrollkörnyezet:
A költségvetési szerv vezetője köteles olyan kontrollkörnyezetet kialakítani, amelyben:
§         világos a szervezeti struktúra,
§         egyértelműek a felelősségi, hatásköri viszonyok és feladatok,
§         meghatározottak az etikai elvárások a szervezet minden szintjén,
§         átlátható a humánerőforrás-kezelés.
A költségvetési szerv vezetője köteles elkészíteni és rendszeresen aktualizálni a költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonalát, amely a költségvetési szerv működési folyamatainak szöveges vagy táblázatba foglalt, vagy folyamatábrákkal szemléltetett leírása, amely tartalmazza különösen a felelősségi és információs szinteket és kapcsolatokat, irányítási és ellenőrzési folyamatokat, lehetővé téve azok nyomon követését és utólagos ellenőrzését. A költségvetési szerv vezetője köteles továbbá szabályozni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét, amely - a fejezetet irányító szervek kivételével - a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatának mellékletét képezi.
 
2. Kockázatkezelés:
A költségvetési szerv vezetője köteles a kockázati tényezők figyelembevételével kockázatelemzést végezni és kockázatkezelési rendszert működtetni. A kockázatelemzés során fel kell mérni és meg kell állapítani a költségvetési szerv tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat. A kockázatkezelés keretében meg kell határozni az egyes kockázatokkal kapcsolatos intézkedéseket és megtételük módját. A szervezet működésében rejlő kockázatos területek kiválasztását az államháztartásért felelős miniszter által kiadott, kötelező erővel nem rendelkező módszertani útmutató segíti.
 
3. Kontrolltevékenységek:
A költségvetési szerv vezetője köteles a szervezeten belül kontrolltevékenységeket kialakítani, melyek biztosítják a kockázatok kezelését, hozzájárulnak a szervezet céljainak eléréséhez. A költségvetési szerv vezetője köteles a költségvetési szerv belső szabályzataiban legalább az alábbiakat szabályozni:
§         engedélyezési és jóváhagyási eljárások,
§         az információkhoz való hozzáférés,
§         fizikai kontrollok (hozzáférés az eszközökhöz),
§         beszámolási eljárások.
 
4. Információ és kommunikáció:
A költségvetési szerv vezetője köteles olyan rendszereket kialakítani és működtetni, melyek biztosítják, hogy a megfelelő információk a megfelelő időben eljutnak az illetékes szervezethez, szervezeti egységhez, illetve személyhez. Az információs rendszerek keretében a beszámolási rendszereket úgy kell működtetni, hogy azok hatékonyak, megbízhatóak és pontosak legyenek, a beszámolási szintek, határidők és módok világosan meg legyenek határozva.
 
 
5. Monitoring:
A költségvetési szerv vezetője köteles olyan monitoring rendszert működtetni, mely lehetővé teszi a szervezet tevékenységének, a célok megvalósításának nyomon követését. A költségvetési szerv monitoring rendszere az operatív tevékenységek keretében megvalósuló folyamatos és eseti nyomon követésből, valamint az operatív tevékenységektől függetlenül működő belső ellenőrzésből áll. A belső ellenőrzés kiemelt feladata tevékenységén keresztül elősegíteni a belső kontrollrendszerek minőségének javítását. A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről külön kormányrendelet rendelkezik.
 
v     3. szint – irányelvi szint:
 
A magyarországi standardok kidolgozásánál nemzetközileg elismert szervek, mint a COSO és az INTOSAI által alkalmazott megközelítés került alapulvételre. Ezek a standardok is csupán fő irányvonalakat határoznak meg, a gyakorlati megvalósítás részletei szervezetről szervezetre változhatnak.
 
A rendszer egyes elemein belül a kontrollok mennyiségének, minőségének, szigorúságának meghatározása a költségvetési szerv vezetőjének joga és kötelezettsége, a jogszabályok csak egyes elemek kötelezőségét írják elő, a 3. szint standardjai és a 4. szintű útmutatók (pl. Belső Kontroll Kézikönyv) javaslatokat tesznek a további elemekre. A kontrollok, kontrollpontok formájában előzetes, folyamatba épített és utólagos jelleggel kerülnek alkalmazásra. Fontos megjegyezni, hogy a standardok által említett különféle szabályzatok kialakítása nem minden esetben jelenti, hogy a költségvetési szervnél újakat kell létrehozni, ez sok esetben már léteznek valamilyen formában, akár önállóan akár dokumentumba építve (alapító okirat, SzMSz). Az, hogy a további elemeket hová és milyen formában illesztik be, a vezető döntése.
 
Az 1. szinten megemlített és a 2. szinten tovább részletezett 5 elemhez kapcsolódó standardok az alábbi szerkezetben kerültek kifejtésre ezen a szinten.
 
v      Kontrollkörnyezet
§         Célok és szervezeti felépítés
§         Belső szabályzatok
§         Feladat-, és felelősségi körök
§         A folyamatok meghatározása és dokumentálása
§         Humán-erőforrás
§         Etikai értékek és integritás
v      Kockázatkezelés
§         A kockázatok meghatározása és felmérése
§         A kockázatok elemzése
§         A kockázatok kezelése
§         A kockázatkezelés teljes folyamatának felülvizsgálata
§         Csalás, korrupció
v      Kontrolltevékenységek
§         Kontroll stratégiák és módszerek
§         Feladatkörök szétválasztása
§         A feladatvégzés folytonossága
v      Információ és kommunikáció
§         Információ-, és kommunikációszabályozás
§         Iktatási rendszer
§         Hiányosságok, szabálytalanságok, korrupció jelentése
v      Monitoring
§         A szervezeti célok megvalósításának monitoringja
§         A belső kontrollok értékelése
 
A belső ellenőrzésre vonatkozó standardokról a belső ellenőrzésre vonatkozó részben található leírás.
 
v     4. szint – útmutatók szintje:
 
A belső kontrollrendszer lényege, hogy a szervezetirányítás elválaszthatatlan eszközeként, magában foglalja mindazon szabályokat, eljárásokat, gyakorlati módszereket és szervezeti struktúrákat, amelyeket arra a célra terveztek, hogy segítséget nyújtson a vezetésnek a céljai eléréséhez. A célok elérését akadályozó eseményeket pedig megelőzze vagy feltárja és korrigálja. Azonban a költségvetési szerv vezetőjének döntésén múlik, hogy a standardoknak a szabályzatok kialakítására vonatkozó ajánlásainak a már meglévő szabályzatok felhasználásával, esetleges korszerűsítésével milyen módon, formában és tartalommal tesz eleget.
 
A Belső Kontroll Kézikönyv (továbbiakban: kézikönyv) az államháztartásért felelős miniszter által kiadott a belső kontroll standardokat részletesen kifejtő dokumentum. Elősegíti a törvényi és egyéb jogszabályi előírások helyes, azonos módon való értelmezését, a rugalmas alkalmazkodást, színvonalasabb munkavégzést. A kézikönyvben foglaltak elsősorban ajánlások, gyakorlati útmutatók, amelyek segítenek a költségvetési szerv vezetőjének a jogszabályi előírásoknak megfelelő belső kontrollrendszer létrehozásában és annak lehető leghatékonyabb működtetésében. Az egyes standardok kifejtése után ellenőrző kérdések találhatóak benne, melyek segítségével egyfajta önellenőrzés végezhető arról, hogy a belső kontrollrendszer megfelel-e a jogszabályi rendelkezéseknek, illetve a standardok által megkívánt előírásoknak. A kézikönyv segítséget nyújt a vezetőknek annak felmérésében, hogy az általuk irányított költségvetési szervezetben vagy szervezeti egységekben milyen szinten szabályozottak a belső kontroll folyamatok. Az államháztartás területén előforduló szabálytalanságok kiemelt kockázatot jelentenek. Ezeknek a minősített esetei – tudatosan elkövetett szabálytalanságok (pl. csalás, korrupció) – pedig rendkívül veszélyesek, kárt okozó jellegük és tartalmuk miatt, így ezeket kiemelten kell kezelni. A kézikönyv több standard keretein belül, és felsőbb szinten szabályozott jogforrásban előírt eljárásrendekkel is foglalkozik a szabálytalanságok kezelésével.
 
A belső ellenőrzésre vonatkozó útmutatókról a belső ellenőrzésre vonatkozó részben található leírás.
 
3.1. Vezetői elszámoltathatóság / felelősség
 
A közszférában a közpénzek védelme miatt kiemelt fontosságú a vezetők elszámoltathatósága, ennek érdekében a vezetői elszámoltathatóság alapját képező szabályozás az eddig bemutatott jogforrásokon kívül egyéb jogforrásokban is megvalósul.
 
Az Áht. kimondja, hogy a költségvetési szerv vezetője felelős az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban, költségvetésben foglaltaknak és az irányító szerv által meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelő ellátásáért. Felelős továbbá a gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség követelményeinek érvényesítéséért a költségvetési szerv működésében, valamint a szervezet vagyonkezelésébe, használatába adott és tulajdonában lévő vagyonnal kapcsolatos vagyonkezelői, tulajdonosi jogok rendeltetésszerű gyakorlásáért. A költségvetési szerv vezetője felelős a belső kontrollrendszer kialakításáért és működtetéséért. A költségvetési szerv vezetője a feladatokat és a felelősségi köröket a Szervezeti és Működési Szabályzatban, illetve belső utasításokban delegálhatja a hierarchia alacsonyabb szintjére. A feladat- és hatáskörök személyre szólóan a munkaköri leírásokban kerülnek rögzítésre. A vezetők felelősséget vállalnak a hozzájuk tartozó szervezeti egység(ek)ben dolgozók munkájáért. A vezetők beszámolási és beszámoltatási joggal rendelkeznek. A felelősségvállalás szabályai külön törvényekben szabályozottak.
 
A fejezetet irányító szerv beszámoltatja az irányítása alá tartozó költségvetési szervek vezetőit a belső kontrollrendszer működtetéséről, valamint jogszabályban meghatározott módon beszámol az államháztartásért felelős miniszternek az irányítása alá tartozó költségvetési szerv belső kontrollrendszerének és az annak részét képező ellenőrzés működéséről. Az irányító szerv és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek beszámolásához és zárszámadásához készül egy, a költségvetési szerv vezetője által kitöltendő nyilatkozat, melyben a vezető értékeli a belső kontrollok működését és az elemi költségvetéssel együtt megküldi az irányító szervnek, az irányító szerv pedig a saját nyilatkozatával együtt továbbítja ezt az államháztartásért felelős miniszternek.
 
A nyilatkozat tartalma szerint, a vezető jogi felelősségének tudatában kijelenti miszerint az általa irányított költségvetési szervnél gondoskodott a belső kontrollrendszerek szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes működéséről. Továbbá gondoskodott:
§         a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéről, az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáról,
§         a rendelkezésre álló előirányzatoknak a célnak megfelelő felhasználásáról,
§         a költségvetési szerv tevékenységében a hatékonyság, eredményesség és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséről,
§         a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséről, azok teljességéről és hitelességéről,
§         a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáról,
§         az intézményi számviteli rendről.
 
Kijelenti, hogy:
§         a benyújtott beszámolók a jogszabályi előírások szerint a valóságnak megfelelően, átláthatóan, teljes körűen és pontosan tükrözik a szóban forgó pénzügyi évre vonatkozó kiadásokat és bevételeket,
§         olyan rendszert vezetett be, ami megfelelő bizonyosságot nyújt az eljárások jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan, biztosítja az elszámoltathatóságot, továbbá megfelel a hazai és közösségi szabályoknak,
§         a szervezeten belül jól körülhatárolt volt a felelősségi körök meghatározása, működtetése, a vezetők a szervezet minden szintjén tisztában voltak a célokkal és az azok elérését segítő eszközökkel annak érdekében, hogy végre tudják hajtani a kitűzött feladatokat és értékelni tudják az elért eredményeket. E tevékenységről a vezetői beszámoltatás rendszerén keresztül folyamatos információval rendelkezett, a tevékenységet folyamatosan értékelte.
 
A vezető továbbá röviden összefoglalja, hogy a belső kontrollokkal kapcsolatos előírásoknak az 5 elem szerint miként tett eleget. Felvázolja, hogy az általa vezetett szervezetnél a belső kontrollok milyen területeken igényelnek fejlesztést, illetve igazolja, hogy költségvetési szerv gazdasági vezetői eleget tettek a tárgyévre vonatkozó belső kontrollokkal kapcsolatos továbbképzési kötelezettségüknek.
 
2011-től a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 61. § (1)-(2) bekezdéseinek megfelelően minisztérium esetén a költségvetési szerv vezetője nem a miniszter (politikai vezető), hanem a közigazgatási államtitkár. A közigazgatási államtitkár, mint az adott minisztérium operatív vezetője, a munkáltató jogok gyakorlója felelős a költségvetési szerv belső kontrollrendszer kialakításáért és a szervezeti egységek vezetőinek számonkéréséért.
Az elszámoltathatóság fontos eleme a nyilvánosság. Ezt támogatja a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, melynek célja, hogy a közérdekű adatokat mindenki megismerhesse. Közérdekű adatnak minősül az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől. Ugyanezen célt erősíti az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény, amelynek célja annak biztosítása, hogy a közvélemény pontos és gyors tájékoztatása érdekében a közérdekű adatok e törvényben meghatározott körét elektronikus úton bárki számára személyazonosítás és adatigénylési eljárás nélkül, folyamatosan és díjmentesen közzétegyék. Ez a törvény, illetve a végrehajtási rendeletek meghatározzák a közzéteendő adatok pontos körét és a közzététel gyakoriságát.
3.2. Belső ellenőrzés
 
Az Áht. alapján a belső ellenőrzés a nemzetközileg elfogadott standardok definíciójának megfelelően olyan független, objektív bizonyosságot adó eszköz és tanácsadói tevékenység, amely értéket ad a szervezet működéséhez és javítja annak minőségét. Módszeres és szabályozott eljárással értékeli és javítja a kockázatkezelési, a kontroll és az irányítási folyamatok hatékonyságát, ezáltal segíti a szervezeti célok megvalósítását.
 
A belső ellenőrzés koncepciója a belső kontrollrendszerével azonos felépítésű, ahogy azt a 3. pontban kifejtettük, melynek belső ellenőrzési vonatkozásait ebben az alpontban mutatjuk be. A már említett törvényi és kormányrendeleti szinteket standardok és útmutatók egészítik ki. A hazai standardokat az államháztartási belső ellenőrzési standardokról szóló 2/2009. (XII. 4.) PM irányelve tartalmazza, melynek felépítése a következő:
 
1000 A belső ellenőrzés feladatai
2000 A belső ellenőrzési vezető feladatai
3000 Függetlenség
4000 Szakértelem és kellő szakmai gondosság
5000 Tervezés
6000 Végrehajtás
7000 Jelentés
8000 Minőségbiztosítás
9000 Nyomonkövetés
 
A belső kontrollrendszerhez hasonlóan a belső ellenőrzéssel kapcsolatosan is több útmutató került közzétételre, ezek közül a legfontosabbak:
§         Belső Ellenőrzési Kézikönyv minta;
§         Teljesítmény-ellenőrzési módszertan;
§         Rendszerellenőrzési módszertan;
§         Útmutató a Ber. 21-22. §-ai alapján összeállítandó éves ellenőrzési terv és összefoglaló éves ellenőrzési terv, valamint a Ber. 31. §-ának (1)-(3) bekezdései alapján összeállítandó éves ellenőrzési jelentés és éves összefoglaló ellenőrzési jelentés elkészítéséhez;
§         Útmutató a költségvetési szervek belső ellenőrzési egységei számára az ellátandó és a tevékenységeik közé nem sorolható feladatok köréről;
§         Útmutató a belső ellenőrzési tevékenység külső szolgáltató bevonásával történő ellátásához.
 
A költségvetési szerv vezetője köteles biztosítani a belső ellenőrök funkcionális (feladatköri és szervezeti) függetlenségét, a belső ellenőr önállóan jár el, különösen az alábbiak tekintetében:
§         az éves ellenőrzési terv kidolgozása,
§         az ellenőrzési módszerek kiválasztása,
§         az ellenőrzési program elkészítése és végrehajtása,
§         ellenőrzési jelentés elkészítése,
§         következtetések és ajánlások kidolgozása.
A belső ellenőr a bizonyosságot adó és a tanácsadási tevékenységen kívül más tevékenység végrehajtásába nem vonható be.
 
Magyarországon az láthat el költségvetési szerv esetében belső ellenőrzési tevékenységet, aki rendelkezik az államháztartásért felelős miniszter engedélyével, ami egy nyilvántartásba vételt jelent. A belső ellenőrök szakmai továbbképzéseinek szabályait az Áht. és a költségvetési szervnél belső ellenőrzést végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről szóló 18/2009. (X. 6.) PM rendelet tartalmazza. A belső ellenőrök kötelesek kétévente szakmai továbbképzésen részt venni. A belső ellenőrök kötelező szakmai továbbképzése az Államháztartási Belső Pénzügyi Ellenőrzés Módszertani és Képzési Központban (ÁBPE MKK) történik. Az ÁBPE MKK kialakítása és működtetése, valamint szakmai irányítása is az államháztartásért felelős miniszter feladata, amelyben közreműködik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézete. A belső ellenőrök a nyilvántartásba vétel iránti kérelmük benyújtását követő évben kötelezettek az „ÁBPE-továbbképzés I.” (3 kötelező modul), melyhez vizsga is kapcsolódik, majd ezt követően kétévente kötelesek az „ÁBPE-továbbképzés II.” (további 13-ból 1 szabadon választott modul) elvégzésére. Azt a belső ellenőrt, aki nem teljesíti a kötelező képzési kötelezettségét törlik a nyilvántartásból. Az ÁBPE-továbbképzés I. tananyagának felépítése a következő:
 
Bevezető általános modul
1. Államháztartás
2. Az Európai Unió és Magyarország
3. Ellenőrzés a közigazgatásban
 
Az általános belső ellenőrzési modul
1. A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről rendelkező jogszabályok
2. PM által kiadott, belső ellenőrzésre vonatkozó útmutatók
3. A belső ellenőrzési standardok és gyakorlati útmutatók
4. Új ellenőrzési módszertanok a belső ellenőrzés területén
 
Államháztartási belső kontrollrendszer modul
1. A felelős szervezetirányítás
2. A COSO modell
3. A magyarországi államháztartási belső kontrollrendszer
4. A vezetői elszámoltathatóság
Emellett a kormánytisztviselői vagy köztisztviselői jogviszonnyal rendelkező belső ellenőröknek közigazgatási szakvizsgát is kell tenniük a kinevezéstől számított három éven belül. Itt szeretnénk megemlíteni, hogy az Áht. rendelkezései értelmében nem csak a belső ellenőrök, hanem 2010. január 1-től a költségvetési szervek gazdasági vezetői, illetve 2011. január 1-től a költségvetési szervek vezetői is kétévente kötelesek továbbképzésen részt venni a belső kontrollrendszerek témakörében.
 
A jogszabályoknak és belső szabályzatoknak való megfelelést, valamint a gazdaságosságot, hatékonyságot és eredményességet vizsgálva a belső ellenőrzés megállapításokat és ajánlásokat fogalmaz meg a költségvetési szerv vezetője részére. A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet tevékenységét a költségvetési szerv vezetőjének (minisztérium esetén a miniszternek, vagy a miniszter döntése alapján a közigazgatási államtitkárnak) közvetlenül alárendelve végzi, jelentéseit közvetlenül a költségvetési szerv vezetőjének küldi meg. A jelentés elkészítéséért, a levont következtetésekért a vizsgálatvezető, a megállapítások valódiságáért és alátámasztásáért a vizsgálatot végzők a felelősek. A bizonyosságot adó belső ellenőrzési tevékenység során szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer- és teljesítmény-ellenőrzéseket, illetve informatikai rendszerellenőrzéseket, valamint tanácsadó tevékenységet kell végezni.
 
Egy adott ellenőrzés akkor tekinthető lezártnak, ha az ellenőrzési jelentést (vagy annak kivonatát) az ellenőrzést végző költségvetési szerv vezetője megküldte az ellenőrzött részére (illetve annak, akire vonatkozóan megállapítást vagy javaslatot tartalmaz). Amennyiben az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül fel, a költségvetési szerv vezetőjének feladata a szükséges intézkedések megtétele, ez azonban a belső ellenőrzés lezárását nem befolyásolja.
 
Az ellenőrzött szervezeti egységek, illetve a költségvetési szerv vezetője által kijelölt szervezeti egység(ek) köteles(ek) nyilvántartást vezetni – a Ber. rendelkezései értelmében – a belső és külső ellenőrzési jelentésekben tett megállapítások, javaslatok hasznosulásáról és végrehajtásáról. E feladat elvégezésének kötelezettsége nem ruházható át a belső ellenőrzést ellátókra. A nyilvántartás tartalmazza a végrehajtott intézkedések rövid leírását és a végre nem hajtott intézkedések okát. A beszámolási rendszer e nyilvántartás esetében is három szinten történik, hasonlóan a fent leírtakhoz. A költségvetési szerv vezetője az éves ellenőrzési jelentés keretében erről is beszámol a fejezetet irányító szerv vezetőjének. A fejezetet irányító szerv vezetője a saját fejezetéről összefoglalóan, valamint a saját szervezetéről szintén éves ellenőrzési jelentés keretében számol be az államháztartásért felelős miniszternek. Ezen felül a belső ellenőrzési vezető is köteles nyomon követni az intézkedési tervek hasznosulását, ennek érdekében – a Ber. alapján – köteles olyan nyilvántartást vezetni, amellyel a belső ellenőrzési jelentésben tett megállapítások és javaslatok alapján készült intézkedési tervben foglalt feladatok végrehajtását nyomon követheti.
 
Az éves ellenőrzési jelentés, illetve éves összefoglaló ellenőrzési jelentés az alábbiakat tartalmazza:
a) a belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása:
aa) az ellenőrzési tervben foglalt feladatok teljesítésének értékelését, a tervtől való eltérések indokát, a terven felüli ellenőrzések indokoltságát,
ab) az ellenőrzések minőségét, személyi és tárgyi feltételeit, a tevékenységet elősegítő és akadályozó tényezőket (önértékelés alapján),
ac) az ellenőrzések fontosabb megállapításait, következtetéseit és javaslatait,
ad) az ellenőrzések során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja kapcsán tett jelentések számát és rövid összefoglalását,
ae) a belső kontrollrendszer szabályszerűségének, gazdaságosságának, hatékonyságának és eredményességének növelése, javítása érdekében tett fontosabb javaslatokat;
b) a belső ellenőrzés által tett megállapítások és javaslatok hasznosítását:
ba) az intézkedési tervek megvalósításáról szóló beszámolást belső ellenőrzés által vezetett nyilvántartás alapján, figyelembe véve az ellenőrzött szerv, szervezeti egység vezetője által megküldött beszámolót,
bb) az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatokat.
 
3.2.1     A belső ellenőrzés és a külső ellenőrzés viszonya
 
Az Állami Számvevőszék (továbbiakban: ÁSZ) és a belső ellenőrzés együttműködik és támaszkodik egymás munkájára. Egy költségvetési szervnél történő külső ellenőrzés során az ÁSZ gyakran felhasználja a belső ellenőrzési jelentéseket is. A belső ellenőrzés rendszerint koordinálja a költségvetési szerv külső ellenőrzéseit. Az ÁSZ tanácskozási joggal részt vesz az ÁBPE TB munkájában is. Az ÁSZ az ellenőrzést követő év január 31-ig beszámoltatja az ellenőrzött szervezeteteket az ÁSZ által tett javaslatok megvalósításáról, hasznosulásáról.
 
3.2.2           Ellenőrzési testületek és ellenőrzési bizottságok
 
Magyarországon az államháztartásért felelős miniszter feladata az államháztartási belső kontrollrendszer fejlesztési feladatainak áttekintése, a tárcák által végzett feladatok összehangolása, harmonizációja, koordinációja, illetve a szükséges további fejlesztések előkészítése érdekében létrejött az Államháztartási Belső Kontroll Tárcaközi Bizottság. Ennek keretében az alábbi feladatokat látja el, albizottságain keresztül:
 
  1. Az államháztartásért felelős miniszter támogatása:
a)          az államháztartási belső kontrollrendszer működésének áttekintése, továbbá a rendszer szabályozása, koordinációja és harmonizációja terén,
b)         a feladat- és hatáskörébe tartozó, a közösségi jogszabályokban meghatározott éves tervek, stratégiák és jelentések véleményezésében;
  1. az államháztartási belső kontrollrendszer továbbfejlesztésére és működtetésére vonatkozó javaslatok, ezen belül:
a)       a belső kontrollrendszerre vonatkozó jogszabály tervezetek, módszertani útmutatók, hazai és nemzetközi belső ellenőrzési standardok, illetve az államháztartási belső kontroll standardok tervezetének véleményezése,
b)      a belső ellenőrzésre vonatkozó jogszabályok, módszertani útmutatók, hazai és nemzetközi belső ellenőrzési standardok alkalmazásának és végrehajtásának figyelemmel kísérése,
c)       a belső kontrollokra vonatkozó jogszabályok, módszertani útmutatók, az államháztartási belső kontroll standardok alkalmazásának és végrehajtásának figyelemmel kísérése,
d)      az Európai Unió strukturális alapjai (ESZA, ERFA), Kohéziós Alapja, továbbá egyéb uniós és nemzetközi támogatások felhasználásának ellenőrzési feladataival összefüggő feladatok koordinálásának támogatása és folyamatos figyelemmel kísérése,
e)       a belső ellenőrök funkcionális függetlenségének értékelése és támogatása;
  1. a kormányzati és a fejezeti belső ellenőrzések tervezésének és végrehajtásának koordinálása, összehangolása;
  2. állásfoglalás kialakítása a miniszter, továbbá a költségvetési szervek képviselői által feltett egyedi kérdésekben;
  3. a Kormány számára benyújtásra kerülő Államháztartási Belső Kontroll Jelentés megtárgyalása.
 
3.3. A belső kontrollok koordinációja
 
A belső kontrollrendszer fejlesztése, szabályozásának előkészítése, koordinációja és harmonizációja az államháztartás alrendszerei tekintetében az államháztartásért felelős miniszter (nemzetgazdasági miniszter) feladata. A miniszter koordinálja és összehangolja a költségvetési, illetve nemzetközi források kontrollrendszereit, valamint javaslatokat tesz az ezekhez kapcsolódó jogszabályok kialakítására. Megalkotja, közzéteszi és rendszeresen felülvizsgálja a belső kontrollrendszerrel kapcsolatos jogszabályokat, irányelveket, módszertani útmutatókat. Ellátja az Államháztartási Belső Kontroll Tárcaközi Bizottság felállításával, működtetésével és ügyrendjének megalkotásával kapcsolatos feladatokat. Szervezi a belső kontrollrendszerrel kapcsolatos képzéseket. A központi harmonizációs egység szerepét a Nemzetgazdasági Minisztériumban Államháztartási Belső Kontrollok Főosztálytölti be, amely a fentieken túl ellátja az alábbi feladatokat:
§         az államháztartás valamennyi alrendszere belső ellenőrzési feladataihoz kapcsolódó koordinációs és harmonizációs feladatok ellátása;
§         a költségvetési felügyelők rendszerének, eljárásrendjének, módszertanainak értékelése és továbbfejlesztése;
§         az ellenőrzések tervezésére, végrehajtására és az azokról történő beszámolásra vonatkozó koncepciók és javaslatok kidolgozása;
§         minőségértékelés keretében az államháztartási belső kontrollrendszer megvalósulása minőségének és megfelelőségének figyelemmel kísérése és vizsgálata, továbbá a jogszabályok, irányelvek, módszertani útmutatók, a belső ellenőrzésre és a belső kontrollokra vonatkozó nemzetközi standardok alkalmazásának és végrehajtásának értékelése;
§         a vezetői elszámoltathatóság rendszere működésének koordinálása, továbbá a miniszter részére a fejezeteket irányító szervek által megküldött vezetői megbízhatósági nyilatkozatok feldolgozása és elemzése;
§         a kapcsolódó képzési intézmények (pl. Államháztartási Belső Pénzügyi Ellenőrzési Módszertani és Képzési Központ) kialakítása, működtetése, szakmai irányítása és támogatása;
§         a Belső Ellenőrök Magyarországi Fórumának (BEMAFOR) működtetése és felügyelete;
§         a hazai szakmai szervezetekkel való kapcsolattartás;
§         szakmai konferenciák előkészítése, szervezése és lebonyolítása;
§         az európai uniós támogatások intézményrendszere belső kontrollrendszerének (beleértve a folyamatba épített és a belső ellenőrzéseket is) fejlesztése, a vonatkozó szabályozás és módszertani útmutatók kialakítása és továbbfejlesztése;
§         az európai uniós támogatások intézményrendszerének belső kontrollrendszere vonatkozásában szakmai vélemények, iránymutatások kidolgozása;
§         az európai uniós támogatások intézményrendszerének belső kontrollrendszerére vonatkozó uniós előírások hazai jogrendbe történő adaptálása;
§         részvétel az európai uniós és nemzetközi támogatásokhoz kapcsolódó ellenőrzések koordinációs és harmonizációs feladataiban;
§         minőségértékelés keretében figyelemmel kíséri és vizsgálja az uniós támogatások lebonyolításában részt vevő szervezetek vonatkozásában a jogszabályok, módszertani útmutatók, nemzetközi ellenőrzési standardok alkalmazását és végrehajtását.
 
4. Pénzügyi felügyeleti ellenőrzés (financial inspection)
 
A kormányzati ellenőrzési szerv feladatát a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) látja el. A KEHI a közigazgatási és igazságügyi miniszter irányítása alá tartozó szervezet. A KEHI ellenőrzési jogköre kiterjed:
  • a kormánydöntések végrehajtásának ellenőrzésére,
  • a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, és - a Kormány irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó költségvetési szervek kivételével - a központi költségvetési szervek kormányzati ellenőrzésére,
  • a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, a köztestületeknek, az alapítványoknak, a kistérségi, megyei, térségi és regionális területfejlesztési tanácsoknak és - a pártok kivételével - a társadalmi szervezeteknek a központi költségvetésből, alapokból juttatott pénzbeli és nem pénzbeli támogatások - ideértve a nemzetközi szerződések alapján kapott támogatásokat és segélyeket is -, és az említett szervezetek részére az állam által meghatározott célra ingyenesen juttatott vagyon felhasználásának ellenőrzésére,
  • a tartósan állami tulajdonban lévő, valamint az olyan gazdasági társaságok - ide nem értve az MNB-t - ellenőrzésére, amelyekben az állam többségi befolyással rendelkezik,
  • a Kormány, a Kormány tagja, illetve az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó költségvetési szerv által alapított vagy támogatott alapítványok, közalapítványok ellenőrzésére,
  • az állami kezesség vállalása és beváltása jogosságának ellenőrzésére, ideértve a központi költségvetés, valamint a tartozás eredeti kötelezettjénél és jogosultjánál a kezességi szerződés feltételei betartásának ellenőrzését,
  • a magánnyugdíjpénztárak által a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak átadott portfóliókkal kapcsolatos gazdálkodás jogszerűsége céljából a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény hatálya alá tartozó magánnyugdíjpénztárak és szervezetek portfólió átadást megelőző működésének, gazdálkodásának ellenőrzésére,
  • a fenti pontokban foglaltakkal összefüggésben létrejött jogviszonyokra, valamint azon szerződő felekre is, amelyek a jogviszony teljesítésében közvetlen vagy közvetett módon közreműködnek,
  • valamint további, külön jogszabályokban meghatározott ellenőrzési feladatokra.
 
Az Áht. rendelkezései alapján a KEHI szabályszerűségi, illetve célszerűségi ellenőrzéseket folytat le a költségvetés végrehajtása, a hazai és nemzetközi támogatások felhasználása, az állami tulajdonú ingatlanok hasznosítása, az állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek működtetése, a közbeszerzések lebonyolítása és a kormányzati döntések végrehajtása kapcsán. A KEHI a korábbiakban ellenőrzési tevékenysége során a költségvetési szervek belső ellenőrzésére vonatkozó szabályok szerint járt el, azonban a jövőben a kormányzati ellenőrzésekre vonatkozó külön jogszabály szerint látja el tevékenységét. A vonatkozó kormányrendelet elfogadása 2011 áprilisában várható. A KEHI ellenőrzési tevékenységét alapvetően éves ellenőrzési terv alapján végzi, de kormánydöntés, a miniszterelnök, illetve a közigazgatási és igazságügyi miniszter utasítása alapján a KEHI elnöke rendkívüli (az ellenőrzési tervben nem szereplő) ellenőrzés lefolytatását rendelheti el. Az ellenőrzés kezdeményezésére a vonatkozó előírások alapján arra bárki (bejelentés megtételével az állampolgárok is) jogosult, de az állampolgári bejelentéseknek nincsen kötelező ellenőrzési következménye. A KEHI a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján többnyire utólagos (ex-post) ellenőrzéseket végez, de törekszenek a megelőző-feltáró jellegű (ex-ante) ellenőrzések végzésére is. Jelentéseit a Kormány, vagy a jogszabály által kijelölt személy/szerv kapja meg.
 
A KEHI és a minisztériumok belső ellenőrzési egységei a 3.2.2 pontban már említett Államháztartási Belső Kontroll Tárcaközi Bizottság Kormányzati Ellenőrzési Albizottságán keresztül koordinálják ellenőrzéseiket és osztják meg tapasztalataikat, amelynek a központi harmonizációs egység is tagja.
 
5. Folyamatban lévő és / vagy jövőbeni reformok
 
A Nemzetgazdasági Minisztérium Államháztartási Belső Kontrollok Főosztályának az államháztartási belső kontrollok továbbfejlesztési irányai között szerepel:
§         a közpénzügyi reform keretében az államháztartási szabályozás átalakításával párhuzamosan a belső kontrollrendszer továbbfejlesztése, a vezetői elszámoltathatóság erősítése;
§         adminisztrációs terhek csökkentése;
§         a belső ellenőrzésre vonatkozó kormányrendelet módosítása, a rendelet hatályának kiterjesztése a köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső ellenőrzésére;
§         a Magyar Államkincstár ellenőrzési tevékenységének és a költségvetési szervek kontrolltevékenységének erősítése;
§         a központi harmonizáció fokozottabb érvényesítése a helyi önkormányzatok vonatkozásában, célzott útmutatók, kézikönyvek kidolgozásával, valamint új albizottság létrehozásával;
§         az Államháztartási Belső Kontrollok jelentés adat- és információ tartalmának felülvizsgálata annak érdekében, hogy a Kormány számára még átláthatóbb, könnyebben értelmezhetőbb, értékelhetőbb legyen;
§         folyamatos módszertani fejlesztés a belső kontrollrendszerekkel kapcsolatban (pl. útmutató kibocsátása a Monitoring elem vonatkozásában, a Belső Kontroll Kézikönyv felülvizsgálata, a Belső Ellenőrzési Kézikönyv felülvizsgálata stb.);
§         új minőségértékelési módszertan kidolgozása;
§         javaslatok kidolgozása a képzési rendszer továbbfejlesztésére, szükség szerint az akkreditációs eljárásokban való részvétel;
§         a belső ellenőrzés, mint szakma felsőoktatásban történő elismertetésének szakmai felügyelete és végrehajtása;
§         együttműködés erősítése az ellenőrzési szervezetekkel (ÁSZ, KEHI, EUTAF) és szakmai szervezetekkel (BEMSZ, ISACA, MPGEKE), a szakmai kapcsolatok új alapokra helyezése.
 
Budapest, 2011. március 31. 
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.