Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Kérdések- válaszok (Forrás:PM)

2010.04.22

Belső ellenőrökre vonatkozó követelmények:  

„A Ber. előírja a belső ellenőrökre vonatkozó képesítési és egyéb követelményeket. Ezek alapján a főiskolai végzettséggel (PSZF rendszerszervező) és 0 év ellenőrzési gyakorlattal rendelkező betölthet-e valaki belső ellenőri munkakört, és lehet-e vezető belső ellenőr?”  

A PSZF rendszerszervező főiskolai végzettség a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló Ber. 11. §-a (1) bekezdésének b) pontjában előírt felsőfokú végzettség. A nem szakirányú felsőfokú végzettség esetében azonban a belső ellenőrzési munkakör betöltéséhez a 11. § ba-bh) pontjaiban foglalt egyéb képesítési követelményekkel is rendelkezni kell. A végzettségen felül a Ber. 11. §-a legalább kétéves munkaviszony, köztisztviselői, illetve közalkalmazotti jogviszony, hivatásos állományú szolgálati viszony meglétét írja elő ellenőrzési, költségvetési, pénzügyi vagy számviteli munkakörben. A Ber. 11. §-ának (3) bekezdése értelmében a költségvetési szerv vezetője – amennyiben a költségvetési szerv belső ellenőrzési egységgel rendelkezik – felsőfokú iskolai végzettségűeknek felmentést adhat az egyéb képesítési, illetve a munkakör betöltéséhez szükséges munkaviszony, jogviszony vagy szolgálati viszony követelménye alól. Azonban ez esetben a költségvetési szerv vezetője köteles gondoskodni arról, hogy a belső ellenőrzési egység rendelkezzen mindazzal a szaktudással, gyakorlattal és egyéb ismerettel, amely a feladatok elvégzéséhez szükséges. Ezek alapján a belső ellenőrzési munkakör betöltésének – amennyiben a felmentési szabályokban foglaltak teljesülnek – jelenleg jogszabályi akadálya nincs. Szakmai szempontból azonban a továbbiakban is aggályos lehet, hogy Ber. 11. §-ában foglalt általános és szakmai követelmények csak részbeni teljesülésének feltétele mellett, képesítés és szakmai gyakorlat nélkül, belső ellenőrzési munkakör betöltésére kerülhessen sor. A Ber. 11. §-a (4) bekezdésének 2009. január 1-étől hatályba lépett rendelkezése értelmében költségvetési szervnél belső ellenőrzési vezetőnek csak az nevezhető ki, aki rendelkezik legalább 5 év ellenőrzési, költségvetési, pénzügyi vagy számviteli munkakörben eltöltött gyakorlattal, és megfelel az 11. § (1) bekezdésében foglaltaknak.    

„A helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalánál (a polgármesteri hivatal és a felügyelt intézmények ellenőrzésével kapcsolatos feladatokra vonatkozóan) közgazdasági érettségivel, illetve mérlegképes könyvelői képesítéssel igen, de felsőfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező kollégák – amennyiben a hivatal belső ellenőrzési egységgel rendelkezik – elláthatnak-e 2009. január 1-től belső ellenőrzési feladatokat?”  

A helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalában is, mint minden költségvetési szervnél belső ellenőrzést az végezhet, aki megfelel a Ber. 11. §-a (1) bekezdésében foglaltaknak. Ennek megfelelően – mivel a 11. § (2) bekezdés értelmében a felsőfokú végzettség megszerzésére a költségvetési szerv vezetője csak 2008. december 31-ig adhatott halasztást – felsőfokú iskolai végzettség hiányában 2009. január 1-től nem lehet belső ellenőrzési tevékenységet ellátni.    

„Intézményünkben a belső ellenőri tevékenységet egy olyan – a Ber. végzettségi előírásainak megfelelő – kolléga végzi, aki emellett nevelőtanári feladatokat is ellát. Foglalkoztatható-e a kolléga a továbbiakban is belső ellenőri munkakörben? Nem ütközik-e ez a Ber. összeférhetetlenségi szabályaiba?”  

Az Ön által leírt eset nem ütközik konkrétan a Ber. 15. §-a (1) bekezdésének a-c) pontjaiban foglalt összeférhetetlenségi szabályokba, azonban az (1) bekezdés d) pontja aggályokat vet fel. Belső ellenőrként az intézmény teljes egészét kell ellenőriznie, amibe beletartozik a saját tevékenysége is, ami nem elfogadható. Emellett az alábbi Belső Ellenőrzés Szakmai Gyakorlatának Nemzetközi Normái adnak iránymutatást. 1100 – Függetlenség és tárgyilagosság. A belső ellenőrzési tevékenységnek függetlennek kell lennie, és a belső ellenőröknek tárgyilagosan kell végezniük munkájukat. 1130.A1 – A belső ellenőröknek tartózkodniuk kell olyan konkrét folyamatok értékelésétől, amelyekben korábban felelős szerepük volt. A tárgyilagosság csorbulása feltételezhető, ha a belső ellenőr olyan tevékenységet ellenőriz, amelyben felelős szerepe volt a megelőző év során.     Belső ellenőrzési tevékenység:  

„Az Áht. 121/C. §-ának a költségvetési szerveknél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartási kötelezettségét un. külső erőforrás igénybevétele esetén hogyan kell értelmezni? A kérdés egy olyan kis létszámú költségvetési szervre vonatkozik, amelynél nincs önálló belső ellenőri szervezet, és a tevékenységet egy mérlegképes könyvelői regisztrációval rendelkező könyvvizsgáló magányszemély látja el.”  

Az Áht. 121/C. §-ának előírásai a belső ellenőrzést külső szolgáltatás útján ellátó személyekre is vonatkoznak függetlenül attól, hogy más nyilvántartásban szerepelnek-e.    

„Egy 100 % önkormányzati tulajdonú víz- és csatornaszolgáltatással foglalkozó kft-nek vagyok a megbízott könyvelője. Az önkormányzat jegyzője utasította az önkormányzat belső ellenőrét, hogy tartson ellenőrzést a kft-nél. Szerintem a kft-re nem a Ber.-ben, hanem a Gt.-ben előírt követelmények vonatkoznak, mivel nem költségvetési szerv. Már csak azért sem, mert nem a költségvetés pénzével gazdálkodik, hanem a szolgáltatásból származó bevételekkel. Az önkormányzat esetenként beruházáshoz ad támogatás, véleményem szerint a beruházásra felhasznált támogatást ellenőrizheti. Vonatkozik-e a kft-re a Ber.? A tulajdonos önkormányzat bármit bármikor számon kérhet a kft-én? A jegyző indítványozása nem sérti-e az ügyvezető igazgató hatáskörét?”  

A kft-re vonatkozó belső ellenőrzés tekintetében az Ötv. 92. § (11) bekezdés b) pontja alapján a helyi önkormányzat belső ellenőrzését ellátó személy vagy szervezet ellenőrzést végezhet a helyi önkormányzat többségi irányítást biztosító befolyása alatt működő gazdasági társaságnál. Továbbá a Ber. 21. § (6) bekezdése alapján a költségvetési szerv vezetőjének (jegyző) javaslatára, illetve a belső ellenőrzési vezető kezdeményezésére soron kívüli ellenőrzést lehet végezni. Az önkormányzat belső ellenőrzése a kft-t a hivatkozott jogszabályok alapján ellenőrizheti.    

„Nyilvánosságra hozhatóak-e a belső ellenőrzési jelentések?”  

A belső ellenőrzési jelentések a Kormány vagy más közigazgatási szerv hatáskörébe tartozó döntés megalapozását szolgálják, ezért azokra alkalmazható az Adatvédelmi tv. 19/A. §-ának (1) bekezdése, amely alapján a belső ellenőrzési jelentések nem nyilvánosak. A költségvetési szerv vezetőjének azonban jogában áll mindezek ellenére úgy dönteni, hogy a jelentéseket nyilvánosságra hozza.    

„Azoknál a szervezeteknél, ahol a költségvetési beszámoló könyvvizsgálói hitelesítése megtörténik a belső ellenőrök kötelesek-e a megbízhatósági ellenőrzéseket elvégezni?”  

Az Áht. 121/A. §-ának (5) bekezdése, illetve a Ber. 9. §-a által szabályozott megbízhatósági ellenőrzéseket az adott szervezetnél, amennyiben ott az adott zárszámadás könyvvizsgálói hitelesítése megtörténik, és ez a szervezet vezetője számára megfelelő bizonyosságot nyújt, a belső ellenőröknek nem kötelező lefolytatniuk.    

„Mely költségvetési szerveknek szükséges a Ber. 22. §-ának (2) bekezdése alapján az éves ellenőrzési és összefoglaló éves ellenőrzési tervet megküldeni a pénzügyminiszternek december 15-ig?”  

A központi költségvetésben fejezetet alkotó és a Kormány irányítása és felügyeleti jogkörébe tartozó, az Ámr. 2. §-ának 2. pontjában meghatározott, a fejezetet irányító szervek vezetőinek.    

„Mely költségvetési szerveknek szükséges a Ber. 31. §-ának (2) bekezdése alapján az éves ellenőrzési és éves összefoglaló ellenőrzési jelentést megküldeni a pénzügyminiszternek május 31-ig?”  

A központi költségvetésben fejezetet alkotó és a Kormány irányítása és felügyeleti jogkörébe tartozó, az Ámr. 2. §-ának 2. pontjában meghatározott, a fejezetet irányító szervek vezetőinek. A központi költségvetésben fejezetet alkotó, de a Kormány irányítása és felügyeleti jogkörébe nem tartozó szervek vezetőinek a Ber. 37. §-ának (3) bekezdése szerint differenciáltan, kell megküldeniük a jelentéseket.    

„A Ber. a 31. § (3) bekezdés ba) pontban előírja a belső ellenőrzési vezető részére az intézkedési tervekről szóló beszámolást a 29/A. § (3) bekezdésében foglaltak alapján. Ez hogyan értelmezhető, hiszen a 29/A. § szerint ezt a nyilvántartást az ellenőrzött szerv, szervezeti vezetőjének kell készítenie? Mi a különbség és hogyan viszonyul egymáshoz a Ber. 12. § n) és 29/A. §, valamint a 32. §-okban szereplő intézkedésekre és az ellenőrzésekre vonatkozó nyilvántartás, valamint ezek elkészítése kinek a felelősségi körébe tartozik?”  

A Ber. 31. §-a (3) bekezdésének ba) pontjában a belső ellenőrzési vezető részére előírt az intézkedési tervekről szóló beszámolás alapját a Ber. 12. §-ának n) pontja képezi, amelyet össze tud vetni a Ber. 29/A. §-ának (4) és (5) bekezdései január 31-ig, illetve április 30-ig megkapott, az intézkedési terv feladatok végrehajtásáról készített beszámolóval. Mindkét nyilvántartás az intézkedési terv feladatainak végrehajtását tartalmazza, azonban 12. § n) pontjában szabályozott nyilvántartást a belső ellenőrzési vezetőnek, a 29/A. §-ban szabályozott nyilvántartás pedig az ellenőrzött szerv vezetőjének kell készítenie. A belső ellenőrzési vezető a saját elvégzett ellenőrzések alapján (az ellenőrzött által készített) intézkedési terv feladatok megvalósulását követi nyomon, míg az ellenőrzött szerv a 29/A. § (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban az „őt” ért ellenőrzésekről vezeti az intézkedések nyilvántartását, mely ellenőrzések lehetnek a saját belső ellenőrzési egység, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, az Állami Számvevők vagy akár uniós ellenőrzések is. A Ber 32. §-a által szabályozott nyilvántartást a belső ellenőrzési vezetőnek kell vezetnie az elvégzett ellenőrzésekről. A nyilvántartásnak kötelező jelleggel tartalmaznia kell a (2) bekezdésben felsorolt adatokat.    

„Ki vezesse a Ber. 29/A. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedések nyilvántartását? A minisztérium egészére nézve elegendő egy nyilvántartás vezetése vagy szervezeti egységenként, esetleg szakállamtitkárságonként? Hogyan történik a 29/A. § beszámolás folyamata?”  

A költségvetési szerv vezetőjének/önkormányzatok esetében a jegyző döntése, hogy milyen szervezeti bontásban végzik a nyilvántartás vezetését. Adott szervezetnél egy felelős személy vagy szervezeti egység összegyűjti, és beszámolót készít az intézkedések nyilvántartása alapján, amelyet a következő év január 31-ig a saját belső ellenőrzési vezetőjének és az őt felügyelő szervezet vezetője részére is megküldi. A fejezetet irányító szerv vezetője két beszámolót (a saját szervezetére, illetve a fejezet egészére vonatkozóan) küld a tárgyévet követő év április 30-ig a belső ellenőrzési vezetőnek és a pénzügyminiszternek. A beszámoló tartalmi és formai követelményeire vonatkozó kitöltési útmutató megtalálható a PM honlapján.    

Belső kontroll (FEUVE):  

„Az Ámr. 2009. január 1-ével hatályba lépett XIII/A. fejezetében található belső kontroll rendszerben a FEUVE hol helyezkedik el?”  

Az államháztartási belső kontrollrendszer 2009. január 1-jével hatályba lépett új szabályozása értelmében a FEUVE a kontrollrendszer kontrolltevékenységek elemén belül helyezkedik el.    

„Mi a belső kontrollrendszer és hogyan illeszkedik a FEUVE, illetve korábbi három eleme a rendszerbe?”  

Az államháztartási belső kontrollrendszer öt, egymással kapcsolatban levő elemből álló rendszer, melynek minden egyes eleme átfogja az adott szervezet valamennyi hierarchikus szintjét és feladatait. Ezek az elemek a kontrollkörnyezet, a kockázatkezelés, a kontrolltevékenységek, a információ és kommunikáció, a monitoring. A FEUVE a kontrolltevékenységeken belül található meg. A nemzetközi előírásokhoz igazodva a FEUVE korábbi elemei közül a szabálytalanságkezelés továbbra is a FEUVE része maradt, viszont az ellenőrzési nyomvonal a kontrollkörnyezet része lett, a kockázatkezelés pedigkiemelt önálló elem lett.    

BETTI, kézikönyvek, útmutatók:  

„Mi a BETTI és hogyan lehet bevezetni a használatát?”  

Belsõ Ellenõrzési Tevékenységeket Támogató Informatikai rendszer, azaz a BETTI rendszer az államháztartás mind a négy alrendszerében működő belső ellenőrzési egységek tevékenységének tervezését, végrehajtását és a kapcsolódó nyilvántartások elvégzését támogató informatikai rendszer, amelyet a költségvetési szervek belső ellenőrei térítésmentesen vehetnek igénybe. Amennyiben a szervezet úgy dönt, hogy a Pénzügyminisztérium által térítésmentesen biztosított BETTI-t kívánja használni a jövőben a belső ellenőrzési tevékenységének támogatására, akkor a PM honlapján található közleményben mellékelt dokumentumok kitöltésével és visszajuttatásával küldheti el jogosultság igénylését.      

„A PM által kiadott módszertanok és belső ellenőrzési kézikönyv minta használata kötelező-e?”  

A Ber. 5. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy a költségvetési szervek belső ellenőrzését a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatók és kézikönyv minta alapján, a belső ellenőrzési vezető által kidolgozott és a költségvetési szerv vezetője által jóváhagyott belső ellenőrzési kézikönyv szerint kell végezni. A kézikönyv ajánlásként és segédletként szolgál. Szerkezetét, tartalmát javasolt az adott költségvetési szervre adaptálni, sajátosságainak megfelelően kialakítani azzal, hogy a kézikönyv kötelező elemeit a Ber. 5. § (2) bekezdése tartalmazza.    

„A PM által kiadott Belső Ellenőrzési Kézikönyv minta előírása szerint a költségvetési szervek belső ellenőrzési rendszerét legalább öt évente kötelezően felül kell vizsgáltatni. Mely cégeknek, illetve személyeknek van jogosultságuk egy ilyen jellegű vizsgálatot elvégezni?”  

A Belső ellenőrzési kézikönyvminta, valamint az IIA 1312-es standardja szerint a külső értékelést végző személy vagy csoport képesítésére vonatkozóan a Gyakorlati útmutatók a standardok alkalmazásához ad iránymutatást, mely megtalálható a Pénzügyminisztérium honlapján. Az útmutató számos más egyéb szempont mellett a külső értékelő kompetenciájára vonatkozóan a következőket tartalmazza:  „9.      Kompetencia – A külső értékelések elvégzése és az eredmények közlése szakmai ítéletek meghozatalát feltételezi. Ennek megfelelően a vizsgálatot végző személyeknek: ·        Kompetens, képzett ellenőrzési szakembereknek kell lenniük, mint például CIA, CPA, CA vagy CISA, akik jól ismerik a Standardokat. ·        Jártasaknak kell lenniük a legjobb szakmai gyakorlatok terén. ·        Legalább három év friss vezetői szintű tapasztalattal kell rendelkezniük a belső ellenőrzés gyakorlatában.”    

Egyéb:  

„Intézményünk gazdasági vezetője tartós betegállományban van, ezért az intézmény igazgatója engem – mint a gazdasági vezető szervezetszerű helyettesét – bízott meg a gazdasági vezetői feladatok ellátásával. Arra tekintettel, hogy ez nem gazdasági vezetői megbízatást jelent, szükségszerű-e részt vennem az Ámr. által előírt belső kontroll oktatáson?”  

Mivel Önt a gazdasági vezetői feladatok ellátásával bízták meg, és az Ámr. 18. §-a (10) bekezdésének továbbképzésre vonatkozó rendelkezései csak a gazdasági vezetőkre vonatkoznak, Önnek a belső kontroll rendszereket érintő továbbképzésben nem kell részt vennie.    

„Van-e lehetősége a Gt. hatálya alá tartozó szervezetnek a Ber.-t alkalmazni a belső ellenőrzési tevékenységének kialakítása során?”  

A gazdasági társaságoknak saját belső ellenőrzési szabályzatuk kidolgozásánál lehetőségük van a Ber. rendelkezéseit alkalmazni, azonban kötelező jelleggel a Ber. nem vonatkozik rájuk. A Ber-en kívül a szabályzatok kidolgozásához a gazdasági társaságok is felhasználhatják a költségvetési szerveknek készült irányelveket, útmutatókat és kézikönyveket.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

llaszlo11@gmail.com

(Lukács László, 2011.10.04 13:06)

Tc.!
Központi költségvetési szerveznél, vagy önkormányzatnál vezetők, és a dolgozók többsége köztisztviselőként dolgozik.
A belső ellenőrzést külsős vállalkozó (Kft.) végzi.
Más belső ellenőr nincs a költségvetési szervnél.
Ilyen esetben ki lehet a belső ellenőrzési vezető?
Az intézmény vezetője, a külsős vállalkozó (Kft.) képviselője, vagy mindkettő?

Válaszukat előre is köszönve:

Üdv.: Lukács László

Re: llaszlo11@gmail.com

(Belső ellenőrzési vezető, 2011.10.04 21:31)

A vázolt esetben - mivel saját állományban nyilván nincs megfelelő végzettségű regisztrált belső ellenőr - vállalkozóval láttatják el a belső ellenőrzést, mely vállalkozói szerződés terjedjen ki a vezetői feladatok ellátására.
Ott egyébként, ahol egy személy látja el a belső ellenőrzést, ez a személy belső ellenőrzési vezető is egyben.

Remélem segítettem.

Re: Re: llaszlo11@gmail.com

(Lukács László, 2011.10.12 11:41)

Tc.!

Köszi!

A vázolt esetben a szerződés nem terjed ki a belső ellenőrzési vezetői feladatokra. Vagyis az SZMSZ-ben nincs nevesítve belső ellenőrzési vezetői
munkakör.
Ilyenkor ki a belső ellenőrzési vezetői?

Üdv.:
LL