Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mezőgazdasági közmunka - szakhatósági és számviteli buktatókkal

2015.11.19

Aki földet művel, állatot tart, illetve a földműveléssel, állattartással összefüggő tevékenységet folytat - függetlenül attól, hogy ezt pl. közmunkával, támogatás igénybe vételévelt teszik -, azok számára általános kötelezettség a különböző szakhatósági előírások betartása...mezogazd.jpg

www.kolcsonosmegfeleltetes.hu portálon a Földművelésügyi Minisztérium jelentős segítséget nyújt, többek között kézikönyvet készített a földművelés és az állattenyésztéssel kapcsolatos szabályokról, tapasztalatokról. A kézikönyv elkészülésének időpontjában a kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatos, 2015-re szóló módosításokat tartalmazó jogszabályok még nem jelentek meg, ezért a kézikönyv és a vonatkozó rendeletek között eltérések esetén a jogszabályokban foglaltak az irányadók.

kolcsonos_megfeleltetes_kezikonyv.jpg

Hazai jogszabályok:

Az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról szóló 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet. 3-malac.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

119/2007.(X. 18.) FVM rendelet a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről

59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről

2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről : a törvény célja az élelmiszerlánc szereplőire vonatkozó követelmények megfogalmazása és egységes hatósági felügyeletének megteremtése.

A törvény hatálya kiterjed:

  •  Az élelmiszer termelésére, előállítására, szállítására, tárolására és forgalomba hozatalára;
  •  Kapcsolódó technikai eszközök higiéniai alkalmasságára,
  •  Állat tartással , tenyésztéssel, forgalmazással, levágással kapcsolatos körülményekre,
  •  Föld, vagy olyan dolog (eszköz, berendezés) birtoklására, használatára, amelyben növény fenntartható, továbbá az ezeken történő növénytermesztésre, növény, növényi termék hasznosítására (beleértve a legeltetést is), feldolgozására, forgalomba hozatalára, tárolására, szállítására és felhasználására;

A gazdálkodót terheli a felelősség azért, hogy az általa felhasznált anyagok és az általa forgalomba kerülő termékek élelmezési és takarmányozási szempontból biztonságosak legyenek, így biztosítva az uniós agrárpolitika reformjának egyik legfőbb célkitűzését, a fogyasztók megfelelő minőségű, egészséges élelmiszerhez való jogát.

Az élelmiszerbiztonságot garantálni kizárólag úgy lehet, ha az adott termék „útja” során minden egyes, a termék előállításában és szállításában részt vevő szereplő (termelők, feldolgozók, csomagolók, kereskedők stb.) azonosítható. Az azonosítás mellett azt is kell tudnunk, hogy melyik szereplő milyen műveleteket hajtott végre a terméken, milyen egyéb anyagokat használt fel előállítása vagy feldolgozása során.

elelmiszerbiztonsag.jpg

Nyomon követhetőség:

A nyomon követhetőség érdekében az élelmiszeripari vállalkozó naprakész nyilvántartást vezet az általa előállított, forgalmazott termékekkel kapcsolatosan. A nyilvántartás tartalmazza az alapanyag beszállítókra, illetve a vállalkozás által előállított végterméket, élelmiszert, illetve takarmányt vásárolókra vonatkozó jogszabályban előírt információkat. Az élelmiszereket (a zöldség-gyümölcs termékek esetében a speciális szabályok figyelembevételével), takarmányokat a nyomon követhetőség érdekében el kell látni címkékkel vagy azonosító eszközökkel.

Az ún. nyomon követhetőség követelménye azt jelenti, hogy a gazdálkodónak naprakészen tudnia kell a nyilvántartásaiból a következőket: kitől milyen alap- és segédanyagokat szerzett be, illetve milyen vállalkozásoknak szállított a saját gazdaságában megtermelt/ előállított/csomagolt élelmiszerekből, takarmányokból. Nagyon fontos, hogy a gazdálkodó által működtetett rendszerrel a termékek fizikai mozgása is követhető legyen.

lekvar.660_220.jpg

Zöldség-gyümölcs esetében a számlákon és kísérő dokumentumokon – kivéve a fogyasztónak szánt elismervényt - fel kell tüntetni a termékek nevét és származási országát, adott esetben a minőségi osztályt vagy kereskedelmi típust, vagy azt a tényt, hogy a terméket feldolgozásra szánták. A dokumentumok megőrzésével kapcsolatban általánosságban elmondható, hogy azokat 5 évig kell megőrizni.

119/2007. (X. 18.) FVM rendelet a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről

A tartási helyek létesítéséhez, tenyészetek kialakításához az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság hozzájárulása szükséges. Az állattartó a NÉBIH által rendszeresített formanyomtatványon, írásban benyújtott kérelemben jelenti be az Országos Adatbázishoz új tenyészetét és tartási helyeit, valamint a tenyészet vagy a tartási hely bármely adatában bekövetkezett változást annak megtörténtét követő 14 napon belül.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 28.§ (2) bekezdés b) pontja értelmében a készletek: a tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök, amelyek az értékesítést megelőzően a termelés, a feldolgozás, valamely fázisában vannak (ilyenek a befejezetlen termelés, illetve a félkész termékek) vagy már feldolgozott, elkészült állapotban értékesítésre várnak (ezek a késztermékek).

Az Sztv. 3. § (6) bekezdés 6. pontja értelmében saját termelésű készletek: a befejezetlen termelés, a félkész termékek, a késztermékek is. A Start-munkaprogram növénytermesztési programjában résztvevő államháztartás szervezetei által, a program keretén belül előállított terményeket a saját termelésű készletek között kell nyilvántartaniuk.

zoldsegfelek2.jpg

A késztermékeket raktározó államháztartás szervezetei a saját előállítású készletekről – a kettős könyvvitelen kívül – részletező nyilvántartást kötelesek vezetni mennyiségben és értékben, azaz a termények nyilvántartását a főkönyvön kívül, az analitikában is nyilvántartani kell. A főkönyvben csak értékbeli nyilvántartás van, míg az analitikában, mennyiségben és értékben is nyilván kell tartani a terményeket.

4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet X. A készletek nyilvántartása

1. A nyilvántartásokban a készleteket mennyiségben és értékben is nyilván kell tartani. Nem kell értékben nyilvántartani a használt, illetve a használatban levő munkahelyi készleteket, de mennyiségi nyilvántartást ezekről is vezetni kell, kivéve az egyszeri igénybevétellel elhasználódott készleteket.

2. A készletek nyilvántartása tartalmazza legalább a) a készletek azonosításához szükséges adatokat, b) a készletek mennyiségi egységét, egységárát, minőségi jellemzőit, c) a bizonylattal alátámasztott készletmozgások (vásárlás, saját előállítás, raktárról kiadás, visszavételezés, felhasználás, selejtezés, hiány, többlet) megnevezését, dátumát, mennyiségét, értékét, az azokat alátámasztó bizonylat azonosításához szükséges adatokat, d) a befejezetlen termelés, félkész termékek esetén azok fellelési helyét, készültségi fokát, a mérlegkészítéskor megállapított értékét, és e) a leltározással kapcsolatos feljegyzéseket.

3. A foglalkoztatottaknak kiadott olyan készletetekről, amelyekkel a foglalkoztatási jogviszony megszűnésekor el kell számolni (pl. munkaruha, egyenruha) a nyilvántartásban a foglalkoztatott azonosításához szükséges adatokat és a kiadott készlet mennyiségét is nyilván kell tartani. Abban az esetben, ha termények felhasználása azonnal történik, és nincs raktár, ahol tárolni lehet őket, a terményekkel kapcsolatos állományváltozásokat (saját előállítás, felhasználás, értékesítés) kötelező az analitikában, mennyiségben vezetni, a főkönyvi könyvelésben ezek elszámolása nem történik meg. Az értékesítéshez kapcsolódó bevétel azonban kötelező elszámolni a főkönyvi könyvelésben.

A számviteli politika keretében szabályozni kell: a megtermelt termények értékelési szabályait, leltározási és leltárkészítési szabályait, valamint értékesítésük tekintetében, az önköltség Számítás rendjére vonatkozó szabályzatban, önköltségük kiszámításának módját

bioot.jpg

A termények esetében, függetlenül, hogy saját felhasználás vagy értékesítés céljára termesztik őket, az önköltséget az önköltség-számítási rend szerint kell megállapítani. Az önköltség számítási rendre vonatkozó belső szabályzatnak tartalmaznia kell – többek között – az: önköltségszámítás során figyelembe vett adatok dokumentálásának rendjét, továbbá az adatok főkönyvi számlákkal, az éves elemi költségvetési beszámolóval, valamint az ezeket alátámasztó részletező nyilvántartásokkal való kapcsolatát.

Az állományba vételre vonatkozó szabályozást az Sztv. 51. § (1) bekezdése kimondja, melynek értelmében a termények előállítási értéke, a közvetlen önköltség, ezen az értéken történik a főkönyvi könyvelésbe, az állományba vétel. Az Sztv. által szabályozott önköltségbe tartoznak azok a költségek, amelyek az előállítása során közvetlenül felmerültek, az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, továbbá a saját előállítású készletekre megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók.

A közvetlen költségek között kell elszámolni a biztosítási díjakat is. Az Sztv. 62. § (2) bekezdése értelmében a termények közvetlen önköltségét utókalkulációval kell meghatározni, ezt a számviteli politikában is rögzíteni kell. Az Sztv. által meghatározott saját készletek körébe, a késztermékeken kívül, a befejezetlen termelés is beletartozik.

A terményekre, is mint saját előállítású készletek értelmezhető a befejezetlen termelés fogalma, értékelésükre és nyilvántartásukra hasonló előírások vonatkoznak, mint a kész terményekre. A befejezetlen termelést a mérlegben előállítási költségen kell értékelni, a mérlegértékét egy időpontban, általában az év végén kell megállapítani, a mérleg készítéséhez.

alma.png

A befejezetlen növénytermelés a tevékenység sajátosságai-ból adódóan az értékelése összetett feladat. A közvetlen költségek között kell elszámolni a biztosítási díjakat is. Az Sztv. 62. § (2) bekezdése értelmében a termények közvetlen önköltségét utókalkulációval kell meghatározni, ezt a számviteli politikában is rögzíteni kell.

Az Sztv. által meghatározott saját készletek körébe, a késztermékeken kívül, a befejezetlen termelés is beletartozik. A terményekre, is mint saját előállítású készletek értelmezhető a befejezetlen termelés fogalma, értékelésükre és nyilvántartásukra hasonló előírások vonatkoznak, mint a kész terményekre.

A befejezetlen termelést a mérlegben előállítási költségen kell értékelni, a mérlegértékét egy időpontban, általában az év végén kell megállapítani, a mérleg készítéséhez. A befejezetlen növénytermelés a tevékenység sajátosságaiból adódóan az értékelése összetett feladat.

A mezei leltár összetevői (a teljesség igénye nélkül) a gyakorlatban: felhasznált élő- és holtmunkák (az őszi szántás, az őszi vetések, és minden egyéb olyan munkálat kiadásai, amelyet a tavaszi vetésű növények érdekében ősszel, vagy ezt követően, de tárgyév december 31-ig végeztek el.

A mezei leltárt analitikában kell vezetni és mérlegkészítéskor kell a főkönyvben rögzíteni. A raktárral nem rendelkező államháztartási szervezet a befejezetlen növénytermelésről csak analitikában vezet nyilvántartást.

Az Sztv. 165.§ (1) bekezdése értelmében, minden gazdasági műveletről, eseményről, mely az eszközök és források állományában és összetételében változást okoz bizonylatot, kell kiállítani (készíteni). A bizonylatokra alkalmazni kell az Sztv. 166.§ (1)-(4) és (6), a 168.-167.§ előírásait.

Az Sztv. 168.§ (1) bekezdését kell figyelembe venni, az értékesítésről kiállított bizonylatok tekintetében, ideértve a számlát, az egyszerűsített adattartal-mú számlát és a nyugtát is.

A számlázást érintő számviteli bizonylatokra figyelembe kell venni, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. Törvény (a továbbiakban Áfa tv.) X. Fejezet – Számlázás (159.-178.§) előírásait is.

Az Áfa tv értelmében - ha e törvény másként nem rendelkezik - a termékértékesítéséről, a termék beszerzője részére számla kibocsátásáról gondoskodni.

A terményeket, termékeket érintő egyéb gazdasági események bizonylatainak adatai, illetve a folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból készített összesítő bizonylat (feladás) adatait, a gazdasági műveletek, események megtörténte után, a legkésőbb a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig kell a könyvekben rögzíteni. Amennyiben a termények, termékek (befejezetlen termelés is) előállítási értéke, jelentősen magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ár, akkor a mérlegben a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett, várható támogatásokkal növelt eladási áron számított értéken kell kimutatni, a készlet értékét a különbözetnek, értékvesztéskénti elszámolásával csökkenteni kell.

Az értékvesztés addig a mértékig kell elvégezni, hogy a termények, termékek a használhatóságúknak megfelelő mérlegkészítéskor, illetve a minősítés elvégzésekor érvényes (ismert) piaci értéken (legalább haszonanyagáron, illetve hulladékértéken) szerepeljen a mérlegben. Abban az esetben is el kell számolni értékvesztés, ha termények, termékek, felhasználása, értékesítése kétségessé vált, ha feleslegessé vált.

Analitikus nyilvántartás (mezei leltár)

A gazdálkodási napló formanyomtatványa az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet (továbbiakban: AKG rendelet) 21. számú mellékletében található.

munka_normal.jpg

A vezetendő nyilvántatások körét az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet - vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről – határozza meg, melynek hatálya kiterjed: 1. § a) a nitrátérzékeny területen – a külön jogszabály szerinti magánszemélyek háztartási igényeit nem meghaladó mértékben állattartást végzőket kivéve – valamennyi mezőgazdasági tevékenységet folytatóra, továbbá b) az adatszolgáltatás és nyilvántartás tekintetében nitrátérzékeny területen kívül a külön jogszabály szerinti magánszemélyek háztartási igényeit meghaladó mértékben állattartást végző természetes és jogi személyre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre is.

59/2008. (IV.29.) FVM rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség-nek a gazdálkodási napló alábbi lapjai felelnek meg: GN - 01- Összesítő adatlap az adott gazdálkodási évre vonatkoztatva GN - 06 – Táblaösszesítő nem AKG-s területekről (a területek beazonosítása céljából) GN - 07 – Folyamatos műveleti napló táblánként, csak a nitrát-érzékeny területekre GN - 08 - Legeltetési napló GN - 11 – Öntözési napló – amennyiben szükséges, nitrát-érzékeny területekre; GN - 12 - Trágyázási napló GN - 13 – Szervestrágya mérleg GN - 14 – Állatállomány-változási nyilvántartás GN - 15 - Állatállomány összesítő az adott gazdálkodási évben (nitrát-érzékeny terület esetén) GN - 18 – Megjegyzések, amennyiben szükséges; Célszerű használni a GN 07 “ Folyamatos művelési napló táblánként”., vagy hasonló adattartalmú nyomtatványt, ahol részletezni lehet azokat a munkákat, melyek a vásárolt anyagok (magok, permetszer, stb.) felhasználását alátámasztják.

Számviteli elszámolás

1. Készletre vétel (pénzügyi számvitel szerint) T 232 - K 571 T 591 - K 6-7 (Kapcsolódó tételek: termelési költségek és kiadások elszámolása mind a költségvetési, mind a pénzügyi számvitelben.)

2. Értékesítés Késztermék kivezetése (pénzügyi számvitelben) T 571 - K 232 3. Az értékesítési bevétel elszámolása Eladási ár kiszámlázása - költségvetési számvitelben T 094012 - K 0041 T 094062 - K 0041 - pénzügyi számvitelben T 3514 - K 9... T 3514 - K 3642 Pénzügyi teljesítés - költségvetési számvitelben T 005.. - K 094013 T 005.. - K 094063 - pénzügyi számvitelben T 33.. - K 3514

A saját intézménynek nem értékesíthető haszonnal a termény, mert a termelést államháztartási támogatásból finanszírozzák. Államháztartási támogatás nem használható fel vállalkozási tevékenységre. A saját intézménynek önköltségi áron kell adni a terményeket, az árat önköltségszámítással kell alátámasztani. Mindebből következően vállalkozási tevékenységként nem végezhető a közmunkaprogram keretében végzett mezőgazdasági termelés.

Terményjuttatás közfoglalkoztatottnak:

Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.40. pontja: a közfoglalkoztatási rendszerben a közfoglalkoztatottnak juttatott, a külön törvényben meghatározott természetbeni ellátások tekintetében biztosít adómentességet. E körbe csak a Közfoglalkoztatási tv. 3. §-ának (1) bekezdésében foglalt természetbeni ellátások tartoznak.

A közfoglalkoztatott részére adott terményjuttatás nem tartozik ide.

A közfoglalkoztatási jogviszonyra a Közfoglalkoztatási tv. 4. §-a alapján a munkaviszonyra irányadó társadalombiztosítási, adózási, munkavédelmi szabályokat kell alkalmazni. Ha az önkormányzat mint munkáltató a közfoglalkoztatottnak terményt juttat, az az Szja-tv. 70. §-ának (1a) bekezdése alapján egyes meghatározott juttatásnak minősül, feltéve hogy a munkáltató azt belső szabályzat alapján adja több munkavállalónak (minden dolgozónak tudomása van róla), azonos feltételekkel A dolgozók részére ez a juttatás a közfoglalkoztatotti béren felül juttatható.

Amennyiben a termény nem értékesíthető önköltségi áron az értékvesztéssel csökkentett, ismert piaci áron értékesíthető külsősök felé a termény, és ezen az áron kell átadni a konyhának is.

konyha.jpg

Az Áfa-tv. alkalmazásában az olyan termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás minősül mezőgazdasági tevékenységnek, amellyel összefüggésben az adóalanyt kompenzációs felár illeti meg.

Ennek megfelelően mezőgazdasági tevékenység az Áfa-tv. 7. sz. melléklet I. részében meghatározott termékek értékesítése, feltéve hogy e termékek előállítását, feldolgozását az adóalany saját vállalkozásában végzi, és a termék beszerzője olyan áfaadóalany (vagy másik tagállambeli nem adóalany jogi személy), aki/amely kompenzációs felárra nem jogosult.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

4251 Hajdúsámson Rákóczi u 35

Balla István,2016.07.08 18:25