Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

A MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR ÉS A SZOCIÁLIS MÓDSZERTANI INTÉZMÉNYEK MEGBESZÉLÉSE

2009.09.09

A megbeszélés összehívására azért került sor, mert az elmúlt év során komoly problémát jelentett a szociális intézmények számára a Magyar Államkincstár ellenőrzéseinek való megfelelés. A megbeszélésre való felkészülést segítette, hogy az intézmények a találkozót megelőzően írásban megküldték kérdéseiket, melyeket továbbítottunk a MÁK felé.

A megbeszélés kezdetén az előadók tájékoztatták a hallgatókat az ellenőrzések jogszabályi környezetéről. Elmondták, hogy az ellenőrzések során a jogszabályok alkalmazásának egyes kérdéseiről az ellenőrzést végzők belső utasítást kapnak, amely az egész országban egységes. A belső utasítás nem nyilvános. A konkrét kérdésekkel kapcsolatban az előadók előrebocsátották, hogy az ellenőrök hozzáállását, magatartását általánosságban kritizáló kérdésekre nem tudnak válaszolni, azonban az ellenőrzést végző igazgatóságok figyelmét fel fogják hívni az elhangzottakra.

Az alábbiakban ismertetjük a szociális módszertanok és a területen működő szervezeteknek, intézményeknek a Magyar Államkincstár felé intézett szakmai kérdéseit és az ezekre érkezett válaszokat.

>Kérdés: Az idősek nappali ellátásánál a Kincstár jelenléti ív vezetését követeli meg, melyet a szakmai jogszabályok nem tartalmaznak. Az 1/2000.(I.7.) SZCSM-rendelet 10. sz. melléklete nem tartalmazza az aláírás helyét. Válasz: Jelenléti ív vezetésének kötelezettségére vonatkozóan jogszabályi előírás valóban nincs, az igazgatóságok részére kiadott belső útmutató sem tartalmazza ellenőrzési feladatként ennek vizsgálatát, azonban a jelenléti ív a látogatási és eseménynapló kitöltésének, valamint a térítési díj összegének alapjául szolgálhat.

>Kérdés: A megállapodás megkötése során, ha az ellátott írásképtelen, a szolgáltatók a hozzátartozóval íratják azt alá. A Kincstár ezt nem fogadja el, véleménye szerint gondnokság alá helyezéssel lehet megoldani, hogy a hozzátartozó írhasson alá. Attól azonban, hogy valaki írásképtelen, még lehet szellemileg teljesen ép. Tehát ezekre a helyzetekre a jogszerű megoldást ismertetni kellene az intézményekkel. Volt olyan hely, ahol ez a probléma az idősek klubjának jelenléti ívénél merült fel... Válasz: Az aláírás csak eseti gondnok kijelölésével oldható meg a szerződések esetében. (149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról.) Az egyes szolgáltatások igénybevételét más módon (pl. hozzátartozó, meghatalmazott aláírása) is lehet igazolni. A legjobb lenne az SZT-módosítást kérni ebben az ügyben. Nem egyező aláírások esetén az ellenőrzést végzőnek, amennyiben ilyet észlel, büntetőfeljelentést kell tennie.

>Kérdés: Házi segítségnyújtásban részesülőknél a gondozottaknak nyújtott segítséget nem minden esetben íratták alá gondozónők, azért, mert az (a gondozott) egészségi állapota miatt nem tudott aláírni, ezért a MÁK kihúzta a nevét, nem kaptak rá normatívát. Abban az esetben, ha nem tud aláírni gondozott, mi a teendő? Válasz: Az ellátást hozzátartozóval vagy tanúkkal, esetleg utólag - amikor az ellátott egészségi állapota lehetővé teszi - az ellátottal kell igazoltatni.

>Kérdés: Házi segítségnyújtásnál nem veszik figyelembe az etetéssel töltött időt, és az etetés után az ellátott lakásán töltött időt, azzal indokolva, hogy ez az étkeztetés-szolgáltatás része. Válasz: Elvileg figyelembe vehető, a konkrét esetet kérjük megjelölni. Fontosnak tartjuk azonban megjegyezni, hogy kizárólag az étel kiszállítása nem vehető figyelembe.

>Kérdés: Az ellátás telephelyén a megállapodásoknak csak a másolatai voltak az ellátotti anyagban, ezért a MÁK a normatíva visszafizetéséről rendelkezett. Szerintünk ez azért jogtalan, mert nyilvánvalóan fellelhető akkor az eredeti példány is, tehát nem arról van szó, hogy nincs megállapodás. Az Szt. 94/B § (1) azt írja elő, hogy a megállapodást az intézményvezető 15 napon belül megküldi a fenntartónak. Sajnos pontatlan a törvényi megfogalmazás, mert írhatná, hogy a megállapodás egy példányát, vagy másolatát küldi meg. A szakmai vizsgálataink során tapasztaltuk, hogy helyenként egyáltalán nincs megállapodás az ellátotti anyagban a fenti jogszabályi helyre hivatkozva. Válasz: Valóban nem határozza meg az Szt., hogy hol kell tartani a megállapodásokat. El lehet fogadni a másolatot, de az értesítés alapján a vizsgált szervezet a helyszínre szállíthatja, ha az egyébként nem ott van. A vizsgálatot lezáró jegyzőkönyvben is észrevételezni lehet, hogy megvannak a dokumentumok, csak nem a helyszínen. Az ellenőrzés lezárásáig is becsatolható.

>Kérdés: Bentlakásos intézményben az 1999 előtt beköltözöttek esetében beutaló határozattal történt az elhelyezés. A Kincstár ezekben az esetekben is hiányolta a megállapodást - de a törvénynek szerintünk visszamenőleges hatálya nincs. Válasz: Nem kell megállapodás.

>Kérdés: A hatósági ellenőrzés KET szerinti szabályait nem minden esetben tartja be a Kincstár. Baranya megyében és Somogy megyében jelezték, hogy 1-2 nappal az ellenőrzés előtt kaptak értesítést. Válasz: A területet érintő ágazati jogszabályok az értesítésre vonatkozó szabályokat nem tartalmazzák, így a KET rendelkezéseit kell alkalmazni. A KET nem határozza meg, hogy az ellenőrzésről hány nappal korábban kell az ügyfelet értesíteni, csupán az előzetes értesítési kötelezettséget írja elő azzal, hogy ha az ellenőrzés megkezdése előtti tájékoztatás veszélyeztetné az ellenőrzés eredményességét, az előzetes értesítés sem kötelező, elegendő az ügyfelet a helyszínen tájékoztatni az ellenőrzésről. A KET 2009. október 1-jétől hatályos szabályai szerint - a fent említett kivétellel - a fenntartót az ellenőrzés megkezdése előtt 3 munkanappal értesíteni kell.

>Kérdés: Somogy megyében volt rá példa, hogy ellenőrzés során nem az intézményvezetővel vagy a képviseletében jogosult személlyel akartak csak kizárólagosan konzultálni. Az intézményvezetővel való konzultációtól elzárkóztak, vagy szó szerint bezárkóztak egy helyiségbe, illetve végzés nélkül vittek el eredeti dokumentációkat. Válasz: A KET szabályai szerint a helyszínen bárkitől információt kérhetnek az ellenőrök. A nyugodt körülmények biztosítása lehetett az oka a bezárkózásnak. A lefoglalásról az igazgatóság vezetője, vagy az általa felhatalmazott vezető beosztású személy dönt. A KET 92. §-ában foglaltaknak megfelelően a lefoglalt iratokat jegyzőkönyvbe kell foglalni, majd a végzést - amennyiben előre nem látható, hogy az ellenőrzés során szükséges az eredeti iratok lefoglalása - a jegyzőkönyvben foglaltak alapján a helyszíni ellenőrzést követően kell kiadni.

>Kérdés: A feltárt, vélt, vagy valós hiányosságok jegyzőkönyvét jelenleg nem minden esetben ismerhetik meg az intézményvezetők, illetve az ellenőrzéskor nincsenek szóban tájékoztatva erről az ellenőrzés során. Válasz: Az ellenőrzésről és annak eredményéről a MÁK a fenntartót tájékoztatja, ettől független a helyszínen készített jegyzőkönyv egy példánya helyben marad.

>Kérdés: Idősek otthonában demens személyek után járó magasabb összegű normatíva lehívása esetén nem fogadták el, hogy egy jogszabály szerinti szakvéleménnyel rendelkező ellátottat exitálás után egy másik, jogszabály szerinti szakvéleménnyel rendelkező ellátottal pótoltak. Válasz: Ez a 2007. évi támogatások ellenőrzésénél fordulhatott elő. A 2007. évi költségvetési törvény alapján alacsonyabb összegű (50%-os) normatív állami hozzájárulás járt az új belépő demens betegek után. Új belépőnek a 31. § d) pontja alapján az az ellátott minősült, akire tekintettel 2006. december hónapban a fenntartó normatív hozzájárulásban nem részesült. 2008. évtől megszűnt a demens betegek után igénybe vehető differenciált összegű normatíva.

>Kérdés: A MÁK ellenőrei szerint a szociális étkeztetésben részesülők esetében a szociális rászorultság nem áll fenn azoknál a gondozottaknál, akiknek magasabb a jövedelme. Válasz: 2008-tól a rászorultság megállapításánál a jövedelmi helyzet nem vehető figyelembe. >Kérdés: A másik esetben a kiszállított ebédeket nem fogadta el a MÁK étkeztetésnek. Válasz: Konkrét példát kérnek, mert például az étteremből való kiszállítás valóban nem fogadható el, amennyiben az ellátott az étkezésért az étteremnek fizet.

>Kérdés: A továbbképzési normatívánál a szeptember 1-jei állománylétszámot veszik alapul és csak azt, akinek az Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Salgótarjáni Képzési Központja megküldte a nyilvántartási számát. Nem fogadják el azt, ha az intézményvezető igazolja, hogy az év közben belépett munkavállalónak megkérte a nyilvántartási számot. Válasz: A támogatás igénybevételének alapja - mint az a kérdésből is kiderül - a tárgyévet megelőző év szeptember 1-jei állapotnak megfelelő statisztikai állományi létszám, így a később belépő dolgozók miatti létszámnövekedés miatt többlet támogatás nem jár, azonban az igénybe vett támogatás a később belépők továbbképzésével összefüggő kiadásokra is felhasználható.

>Javaslat: A MÁK sokrétű, rengeteg információt tartalmazó adatsorra kér választ már az ellenőrzés előtt, amire viszonylag rövid határidő állt rendelkezésre, több ember megfeszített munkatempóval tudta csak az elvárt határidőig prezentálni az adatokat. Szerencsés lenne, ha a kért adatok nyilvánosak lennének, annak érdekében, hogy akár az év során folyamatosan rögzíthessék az adatokat. Válasz: Az ellenőrzés módszerét és a vizsgálandó adatok körét az ellenőrzést végző igazgatóság határozza meg. Az adott intézmény/ szolgáltatás típusától, valamint az igénybevett támogatás jogcímétől függően a vizsgálandó adatok köre eltérő lehet.

>Kérdés: Az ellátottak rossz egészségi állapota miatt sajnos egy-egy főhöz kétszer-háromszor és ki kell menni, mert a cél a családban tartás, de ezt csak úgy tudják megoldani - hogy a család dolgozhasson -, hogy többször mennek etetni és tisztázni ugyanazt a személyt és akkor is csak egy látogatásnak számít. Válasz: Igen, egy ellátott esetében csak egyszeri látogatás vehető figyelembe.

* * *

Közösségi ellátások pszichiátriai ill. szenvedélybetegek részére

>Kérdés: A pszichiátriai/szenvedélybetegek közösségi ellátása esetében szükséges-e a betegség tárgyévi fennállását szakorvosi véleménnyel igazolni? Válasz: A szakvéleménynek nem kell tárgyévinek lenni, de a tárgyévben érvényesnek kell lenni.

>Kérdés: A Kimutatás a tárgyévi gondozási óraszámokról c. dokumentumot fogja-e kérni a MÁK az ellenőrzésekor?( Válasz: Közösségi ellátásoknál a 2009. évtől nem az óraszám, hanem az ellátottak száma számít.

>Kérdés: A nem támogatott klienseket ellenőrzi-e a Mák? Utánuk nem vesz fel állami támogatást az intézmény. Válasz: Abban az esetben célszerű a nem támogatottak ellenőrzése, amikor a támogatott ellátottak közül valaki nem vehető figyelembe, és így nem teljesül a kötelező, illetve vállalt feladatmutató. Ezekben az esetekben - amennyiben a feltételeknek megfelel - a nem támogatott ellátottak közül is beszámítható az ellátott.

>Kérdés: Elszámolható lesz-e a 81/2004. (IX. 18.) ESZCSM-rendeletben szereplő képzések képzési költségei? 2008-ra vonatkozóan már nem fogadták el az elszámolását. Válasz: Igen.

>Egyéb észrevétel, javaslat: A közösségi ellátásokban kulcstevékenység, mely nélkül nem működik, a megkereső tevékenység. Nem lehet elszámolni! Javasoljuk, kérjük annak átgondolását, hogy azoknál a klienseknél, akik ellátottakká válnak, legyen lehetőség elszámolni a megkeresésükre fordított, a megállapodás megkötése előtt felmerülő munkaórákat is. Válasz: A feladatmutatók kiszámításánál nem vehető figyelembe az erre a tevékenységre fordított idő, de támogatást lehet erre a tevékenységre fordítani.

>Kérdés: A Kódjegyzék és útmutató több ismétlést tartalmaz, pl. „Önsegítő csoportok szerveződésének segítése", viszont nem tér ki néhány gyakran felmerülő problémára: pl. kapcsolati problémák. Válasz: Az FSZH-ra tartozik.

>Egyéb észrevételek, javaslatok: Nem tudunk elszámolni vagy bizonytalanok vagyunk a kódjegyzék szerinti elszámolásában, pl. - megkereső tevékenység, - egyéni képességek készségek fejlesztése- internet használt tanítása, stb. - a települési rendezvények történő ismeretterjesztő megjelenés, ahol tájékoztatást adunk a potenciális ellátottainknak. Több olyan lelkiismeretes szolgáltató tevékenységkérő tudunk, akiknek a közösségi ellátása nem nyert állami befogadást, kereslet van a szolgáltatásaikra, önkéntesen látnak el betegeKET Kérjük, javasoljuk, hogy a reális keresleti oldal felülvizsgálata is jelenjen meg az elosztás szempontjai között (tudjuk, hogy szűkös a keret). Válasz: Az FSZH-ra tartozik.

>Kérdés/dilemma: Szeretnénk megtudni, hogy a fenti két ellátási formában, az 1/2000. (I.7.) SZCSM-rendelet 2. számú mellékletében előírt szakmai létszámnormáiban értendő szakemberek milyen munkajogi formában foglalkoztathatóak? (Ennek törvényi hivatkozással való alátámasztása!) Válasz: 1/2000. és 9/2000-es SZCSM-rendelet. A létszámnormát alkalmazotti jogviszonyban (közalkalmazotti, vagy munkaviszony) álló személyekkel kell biztosítani.

>Kérdés: Az „1 fő", a „részmunkaidőben foglalkoztatott" kifejezések napi és heti hány órás minimum kötelező foglalkoztatást foglalnak magukban, illetve mennyi a vállalható maximális napi és heti munkaóra a munkavállalók részéről? (Természetesen a szociális területen foglalkoztatott személyekre vonatkozóan, a Munka törvénykönyvét és a közalkalmazotti törvény ide vonatkozó rendelkezéseit figyelembe véve, a szükséges mértékig ötvözve.) Válasz: A MÁK nem kompetens.

>Kérdés: Az előírt szakmai képesítés alóli felmentések - a rendelkezett százalékos arányt betartva - milyen jogszabályi hivatkozásokkal támaszthatóak alá? Válasz: a MÁK nem kompetens.

>Kérdés: Mennyi lehet a nappali és közösségi ellátásnál az érvényben lévő megállapodással rendelkezők számának százalékos arányú eltérése, a működési engedélyben rögzített ellátotti létszámhoz képest? Válasz: Nappali, illetve bentlakásos intézmények esetén - a nappali melegedő kivételével - az intézményben ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg a működési engedélyben meghatározott férőhelyszám százöt százalékát, éves átlagban pedig a férőhelyszám száz százalékát. Ha az intézményben egymást követő hatvan napot meghaladóan a működési engedélyben meghatározott férőhelyszámnál több személyt látnak el, a fenntartó köteles kérelmezni a működési engedély módosítását.

>Kérdés: Dolgozhat-e az 1/2000. szerinti főállásban vállalkozóként, megbízási szerződéssel munkatárs? Válasz: A főállás a munkaviszony vagy közalkalmazotti jogviszony. A létszámnormát alkalmazotti jogviszonyban álló személyekkel kell biztosítani.

* * *

Szenvedélybetegek nappali intézménye

> Kérdés/dilemma: A 2009-es évi normatíva elszámolásnak az alapja mi lesz: - A megállapodások száma, függetlenül a naponta összesített ellátotti megjelenésektől (Látogatási és eseménynapló), - A naponta összesített ellátottak száma (Látogatási és eseménynapló alapján) és az ellátást igénybe vevőkkel megkötött megállapodások, - Gondozási napok száma osztva a költségvetési törvényben meghatározott munkanapok számával (251 v. 252) (1/2000-es rendelet alapján a havonta és évente a Látogatási és eseménynapló alapján összesített gondozási napok) és a megállapodások száma. Ebben az esetben egyénenként kell kigyűjteni a gondozási napokat, illetve azokat kell osztani a költségvetési törvényben meghatározott munkanapok számával. A dilemma az, hogy a 2009. évi normatíva-elszámolás alapja a költségvetési törvény vonatkozó rendelkezése alapján a második variáció lenne, ugyanakkor a szociális minisztériumtól kért állásfoglalás szerint csak az érvényes megállapodások számát kell figyelembe venni, amely nem lehet több (+/-5%) az igényelt férőhelyek számánál. A 2009. júliusban, intézményünkben megtartott MÁK-ellenőrzés kapcsán a kérdést szintén felvetettük, de a MÁK-ellenőrök részéről is bizonytalanságot tapasztaltunk az elszámolás tekintetében. Szerintük az elszámolás alapja a 2009. évet illetően a gondozási napok száma (egyénenként összesítve), illetve az érvényben lévő megállapodások száma, függetlenül a férőhelyek számától. (...) A 2008. évünket is a fentiekben leírt szisztéma szerint ellenőrizték: tanúsítványon kellett feltüntetni az adott évben ellátottakat, egyénenként kigyűjteni, hogy az adott kliens hány gondozási napot vett igénybe, a gondozási napokat összesítve kellett elosztani a munkanapok számával. Mindezek mellett az adott klienshez tartozó megállapodást is ellenőrizték. Válasz: A megállapodásokat kell figyelembe venni, de be kell tartani a napi 105%-os és éves 100%-os határt. Ha folyamatosan, 60 napon túl meghaladja a létszám az engedélyezettet, akkor kell kérni a működési engedély módosítását. Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy nem vehetők figyelembe a kizárólag étkezésben részesülők és a 30 napnál folyamatosan hosszabb ideig távolmaradók.

* * *

Kistérségi Egységes Szociális és Gyermekjóléti Intézmény Intézményünk által nyújtott szolgáltatások: - Étkeztetés - Házi segítségnyújtás - Nappali ellátás Idősek Nappali intézmény Pszichiátriai betegek nappali intézménye Fogyatékosok nappali intézménye - Támogató szolgálat - Helyettes szülői hálózat - Ápoló-gondozó otthoni ellátás - Idősek átmeneti ellátása

>Kérdés, dilemma: A térségünkben tapasztalható, hogy más megyéből ellátási területre érvényes működési engedéllyel rendelkező szolgáltatók lépnek be (házi segítségnyújtásról van szó). Ez nem okozna gondot, hiszen a konkurencia versenyképessé tenné a minőségibb szolgáltatást. A probléma a következő: 1.) A szolgáltatónál nem szakképzett emberek dolgoznak, a térítési díj megállapítása bizonyos rétegnél 0 Ft, valamint minimális összegben határozzák meg, amivel a költségvetési intézmény, mint önköltséget számoló és jogszabályt betartó nem versenyképes szolgáltató, hiszen a fenntartók is szorult helyzetükben egyre kevésbé képesek támogatni az intézményüket. Az ellátottak természetesen az olcsóbb, és lehetséges, hogy minőségben sokkal alacsonyabb színvonalú ellátásban részesülnek, becsapódnak, előfordult, visszajelzések alapján, hogy a gondozók kölcsönöket kérnek a gondozottól, és azután felmondják a szolgáltatást. (Tehát a védtelen idős személy becsapottá válik, sérülnek a jogai.) 2.) Ha az ellátott nem mondja (márpedig nem köteles tájékoztatni), hogy már gondozásban van, akkor előfordul - és ez élő probléma! -, hogy mindkét szolgáltatónál nyilvántartásba kerül az ellátott, hiszen az állami intézmény már felvette, a gondozási szükségletét megkérte, majd az új szolgáltató a kevesebb vagy ingyenes térítési díjjal elcsábítja az ellátottak. Az állami normatíva mindkét szolgáltató részéről igénylésre kerül, hogyan döntse el, hogy ki jogosult a normatívára, vagy majd ki fogja a jogtalanul igénybe vett normatívát visszafizetni, a magas kamattal. (lehet, hogy a költségvetési szerv, mert azon behajtható?). Válasz: Ha mindkét szolgáltatónál fizeti a térítési díjat, nem jelent problémát, a jogszabály nem tiltja. A térítési díj arányának kérdését csak egy intézményen belül lehet vizsgálni.

>Kérdés/dilemma: Mitévők legyünk? 1.) Ki lesz jogosult az állami normatív támogatásra? 2.) Hogyan lehet az, hogy másik megyéből adnak ki működési engedélyt (ellátási terület megjelöléssel), a feltételeknek viszont nem felel meg a szolgáltató? (Nincs a dolgozóknak megfelelő iskolai végzettsége, azt X időre kell teljesíteni.) Az állami intézményekben erkölcsi bizonyítványt kérnek, az új szolgáltatónál csak az irányítónak van megfelelő képzettsége, az alkalmazott majd megszerzi azt valamikor, ha nem, akkor 2 év múlva visszavonják a működési engedélyt? Semmi nem kell, csak becsapható az idős rászorult személy. 3.) A közösségi és támogató szolgálatoknál pályázat útján lehet finanszírozást kapni. A pályázatunk elutasításának indoka, hogy a kapacitás nem indokolja. Vésztő településen két szolgáltató is kap támogatást, de Körösladány, Dévaványa, Ecsegfalva nincs ellátási területben egyik szolgáltatónál sem, ezért az eddig ellátottak csak támogatás nélkül, önköltségi alapon kaphatják a szolgáltatást, mivel a fenntartó felvállalta a működtetést, de már képtelen lesz finanszírozni. A településeken egyre jobban terjed, hogy az új házi segítségnyújtást biztosító szolgáltató vállalja az ellátottak szállítását is, jelképes összegért. 4.) E problémákra fontos lenne jogszabályilag védettséget nyújtani az igénylők számára, mivel romlik a szolgáltatók megítélése, az idős személyeknek van szégyenérzete, az olcsóbb szolgáltatást pedig a mai gazdasági helyzetben mindenki megpróbálja, de ha csalódik, azután már szégyell visszajönni az állami szolgáltatóhoz, és végül ellátatlanul fog maradni. 5.) Bízom abban, hogy ezzel a joghézaggal nem az a cél, hogy a szociális szolgáltatásokat így tönkre tegyük, azért, hogy kevesebbet kelljen e célra fordítani. Mindezek mellett a probléma megoldásán fáradozunk és igyekszünk meggyőzni az igénylőket a szolgáltatásban maradásról, de a pénz nagyúr, és ami olcsóbb, az mindenki számára kedvezőbb. 6.) Kérem Önöket a jogszabály módosításának ilyen szemszögből történő változtatására, hogy minél nagyobb biztonságot lehessen nyújtani az egyedül élő, magányos, szociális szolgáltatásra szorulók számára. Válasz: Tettünk javaslatokat, hogy milyen szolgáltatásokat ne lehessen párhuzamosan biztosítani, illetve a párhuzamos ellátás kiszűrése érdekében ellátotti azonosító bevezetésére.

* * *

Pszichiátriai betegek ápoló-gondozó otthona

>Kérdés: A támogatás elszámoláshoz milyen bizonylatok szükségesek? Válasz: 29/1993-as Kormányrendelet 4-es melléklete alapján.

* * *

Támogató szolgálat

>Kérdés: A Magyar Államkincstár Államháztartási Irodája 2008. 11. 3-án helyszíni vizsgálatot tartott intézményünknél, a támogató szolgálatnál is. Az ellenőrzés kapcsán a 2007. február 01-től 2007. április 30-ig tartó időszakra az igényelt normatívát visszafizettette, arra való hivatkozással, hogy a szolgálatnak nem volt érvényes működési engedélye. A megindított eljárással a működési engedély meghosszabbodik-e az eljárás befejezéséig? (Magyarázat: Kistelek Önkormányzata - a Gondozási Központ és Családsegítő Szolgálat keretén belül - a támogató szolgálat működtetésére engedélyt kapott a Közigazgatási Hivataltól a 1068-3/2004. számú határozatban, ezt az engedélyt módosította a 1057-5/2005. számú határozat, úgy, hogy a működést 2007. január 01-ig engedélyezte. A Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalához 2006. február 28-án írt működési engedély módosítási kérelemben Kistelek Önkormányzata - egyebek mellett - kérte a támogató szolgálat működési engedélyének módosítását is. Erre érkezett a 02-250-3/2006. számú határozat. 2006. december 6-án kelt a támogató szolgálat működési engedélyének az ismételt kiadására vonatkozó kérelem, de ebben az időszakban történt a fenntartóváltás is, és mivel csak fenntartó adhat be működtetésre kérelmet, ez már a leendő fenntartó a Kistelek Környéki Települések Többcélú Társulása nevében íródott. Erre a kérelemre a Közigazgatási Hivataltól 02-250-17/2006. számon érkezett egy eljárás felfüggesztéséről szóló végzés. 2007. január 03-ai dátummal kelt egy levél, amiben az eljáráshoz hiánypótlást küldött a társulás. A támogató szolgálat működési engedélye a 02-51-6/2007. számú, 2007. 03. 08-án kelt határozatban visszavonásra került. Szeged város a 01/33176-28/2007. számú határozatában (kelt 2007. április 11-én) - a Társulás fenntartásában - a támogató szolgáltatás működését engedélyezte, az engedélybe beleírva, hogy a támogató szolgáltatás 2005. január 01. óta működik.) Válasz: Igen meghosszabbodik, de csak akkor, ha közte nincs kieső idő.

>Kérdés: Hogyan, milyen formában fogadják el a helyettesítéseket? Válasz: A helyettesítés nem a MÁK kompetenciája.

>Kérdés: A működési és fenntartási költségek elszámolásának ellenőrzése a korábbi évek gyakorlatát követi-e? Melyek a megengedett működési költségek? Válasz: Igen, azt nézzük meg, hogy működési, fenntartási célra használták-e fel (személyi juttatások, dologi kiadások).

>Kérdés: A támogató szolgálat által lízingelt gépjárművet, ha megvásárolja a fenntartó, akkor ez beruházásnak számítható-e, és mehet-e a többlettámogatás terhére? Válasz: A maradványérték beruházásnak minősül. Amennyiben a szolgálat önálló jogi személy, a szolgálatnak kell megvásárolnia és a könyvelésében feltüntetni. Beruházás többlettámogatás terhére történő elszámolása csak a 191/2008.(VII.30.) Korm. rendelet 22. § (5) bekezdése szerinti esetben (szolgáltatók összevonása) lehetséges, minden más esetben a támogatás működési, fenntartási költségekre fordítható.

>Kérdés: A régiókban egységes lesz-e az ellenőrzés, ebben lesz-e végre változás? Válasz: Az igazgatóságok ellenőrzéseiket most is egységes eljárásrend, iránymutatás alapján végzik.

>Kérdés: A támogató szolgálat gépjárműve meghibásodott, a szállítást meg kellett oldani. A gépjármű meghibásodását szervizpapírok igazolják. A fenntartó másik kistérségben működő támogató szolgálatának gépkocsija segítette a szállítást. A két támogató szolgálat között együttműködési megállapodás van, a helyettesítés a gépjármű használati szabályzatban is lefektetett. Elszámolható-e feladategységnek? Válasz: Ha nem ez a végleges megoldás, csak átmeneti, rövid időszakról van szó, akkor elfogadható szerződésmódosítás nélkül is.

>Kérdés: Régiónként más az elvárása az ellenőrző kincstáraknak (amit az egyik elfogad, azt a másik hiányolja). Válasz: Belső utasítások vannak, ezek egységesítenek, de ha anomáliát tapasztalnak valahol, akkor ezt kérjük jelezni a MÁK felé. * * * Fogyatékos Személyek Nappali Intézménye

>Kérdés: 2009-es évre elfogadják-e a dolgozók bére egy részének cafeteria-rendszerben történő kifizetését? A 2008. évre elfogadták, de előző évben nem. Válasz: Nem a MÁK kompetenciája, a felhasználás vizsgálatánál elfogadható, mivel a működéshez kapcsolható személyi juttatás.

* * *

Integrált bentlakásos intézmény, időseket és fogyatékosokat ellátó részlegekkel Mint egy intézmény, bár 5 telephely esetén értelmezésünk szerint 1 fő intézményvezető ápoló alkalmazása szükséges és a részlegeket részlegvezetők irányítják közvetlenül.

>Kérdés: ez így megfelelő - e, vagy öt fő intézményvezető ápolót kell alkalmazni? Válasz: Ez így megfelelő. További kérdések:

>Kérdés: Demens klubtag, és még nem rendelkezik a demencia centrum által kiadott szakvéleménnyel, addig normatíva szempontjából hogyan számolható el? A szakvélemény kiállításáig a kérelem benyújtásától számítva akár több hónap is eltelik, viszont az ellátott állapotából adódóan magasabb a szakemberigény, ami a normál idősek nappali ellátása során kivitelezhetetlen (30 főre 1 fő gondozó), illetve a demens személyek nappali ellátásához előírt szakmai létszám biztosításához nem elegendő a normál nappali normatíva. Válasz: A szakvéleményből ki kell derülni, hogy az állapot mikortól áll fenn. Ha ezt nem tartalmazza, a szakvélemény kiállításának, illetve - ha a kérelem benyújtásának időpontját a szakvélemény tartalmazza - a kérelem benyújtásának időpontja vehető figyelembe.

>Kérdés: A jövedelemkategóriánkénti nyilvántartás vezetése időigényes, nagy odafigyelést igényel, rengeteg papírmunka és hibalehetőség. Lényegesen egyszerűbb volt a nyilvántartás egy szakfeladatra egy normatíva-összeg meghatározása, elszámolása. Várható ebben változtatás? Válasz: A 2010-es költségvetési törvénytervezet a normatíva jogcímek között jövedelem szerinti differenciálást nem tartalmaz.

>Kérdés: A házi segítségnyújtás tekintetében milyen formában fogadják el az ellenőrzéskor a gondozási naplót? (Az elszámolás alapját képező gondozási naplót gondozottakra, vagy gondozókra lebontva kell vezetni? Tapasztalataink szerint az ellenőrzések során ennek elfogadása eltérő, nemcsak régiónként, de akár egy régión belül is.) Válasz: Gondozónként kell vezetni, gondozottakra lebontva.

>Kérdés: A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet 22/B. § (2) bekezdés szerint a Magyar Államkincstárnak lehetősége lenne a módszertani intézményt bevonni az ellenőrzéseibe. Miért nincs erre példa? Válasz: Az igazgatóságok a költségvetési törvényben és az ágazati jogszabályokban megfogalmazott feltételek teljesülését vizsgálják, a működés szakmai szempontból történő megítélése nem tartozik hatáskörükbe. Az Szmr. alapján a módszertani intézmény bevonása csupán lehetőség. Azokban a kérdésekben, amelyek eldöntéséhez az igazgatóságok ellenőrei nem rendelkeznek kompetenciával, elsősorban a Pénzügyminisztérium, valamint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakmai álláspontját szerzik be, illetve a működést érintő hiányosságok esetén megkeresik az intézkedésre hatáskörrel rendelkező működést engedélyező szervet.

>Kérdés: Miért nincs nyilvánosan közzé téve a Magyar Államkincstár által végzett ellenőrzésekhez útmutatás? Válasz: A nem állami fenntartók ellenőrzéséhez az igazgatóságok részére kiadott útmutatók, eljárásrendek belső iránymutatások, utasítások, amelyek az igazgatóságok egységes eljárása érdekében készültek. Ezek nyilvános közzétételét jogszabály nem írja elő. Az útmutatókban a teljesség igénye nélkül a mindenkori költségvetési törvényben, valamint a kapcsolódó jogszabályokban meghatározott, a támogatások igénybevételének alapjául szolgáló alapvető feltételek kerültek összegyűjtésre. Az útmutató mellett az ellenőrzést végzőknek a vonatkozó jogszabályokat is alkalmaznia kell. Egy ellenőrzés során olyan hiányosság is felmerülhet, amelyet az útmutató nem tartalmaz, így az útmutató nyilvános közzétételével indokolatlanul hivatkozási alapot teremtenénk. A támogatási igények benyújtásához, illetve az intézmények jogszerű működtetéséhez a fenntartóknak és intézményeknek a jogszabályi előírásokat ismernie kell.

>Kérdés: Létezik-e a MÁK részéről egységes irányelv a normatíva felhasználás ellenőrzésére? Válasz: Működési, fenntartási célra fordították-e, kötött felhasználású támogatás esetén a felhasználás megfelel-e a támogatási célnak.

>Kérdés: A rendelettervezet szerint a jövőben a MÁK-nak lehetősége lesz arra, hogy egyes intézményeket, kockázatelemzés után, akár négyévente ellenőrizzen. Melyek a kockázatelemzés szempontjai? Válasz: Ez valószínűleg 2 évente fog történni. Szempontok pl.: - Mekkora a támogatás összege? - Hány intézménye van adott fenntartónak? - Hány jogcímen igényelt támogatást? - Volt-e ellenőrzés? - Ezek során találtak-e nála súlyos hiányosságot?

>Kérdés: A szociális alapellátások esetében egy adott ellátottra mely szolgáltatások után kérhető párhuzamosan normatíva? (Pl.: házi segítségnyújtás és étkeztetés, étkeztetés és idősek klubja, házi segítségnyújtás és idősek klubja.) Válasz: A 2009. évi költségvetési törvény 3-a számú melléklet kiegészítő szabályainak 7. pontja határozza meg az egymást kizáró támogatási jogcímeKET Válasz a példaként feltett esetekre: A házi segítségnyújtás és étkeztetés esetében igen. A házi segítségnyújtás és idősek klubja esetén nem. Idősek klubja és étkeztetés esetén nem.

>Kérdés: Mikor várható, hogy körültekintő jogharmonizáció után visszaállítják azt, hogy az ellátásra jogosult házastársa megkaphatja meg a normatívát? Válasz: Az SZMM ezekre az esetekre pályázatot írt ki. 2010. évi költségvetési törvénytervezet alapján várhatóan a fenntartó az ellátásra jogosult házastársa után is igénybe veheti a támogatást 2010. évben.

>Kérdés: Több idősek otthona vezetője jelezte, hogy a Kincstár kifogást tett a gondozási tervek tartalmára. Kérdés, hogy ezt mire hivatkozva teszik? Válasz: A konkrét esetet kérjük megjelölni. A 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet alapján az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet meg kell küldeni a működést engedélyező szerv részére. A működést érintő kifogások a működést engedélyező szerv részére jelzés értékűek.

Kérdés: Idősek otthonában előfordult, hogy a Kincstár észrevételezte a demencia vizsgálatról szóló szakvélemény tartalmát. Ezt milyen felhatalmazás alapján teszi? Válasz: A konkrét esetet kérjük megjelölni. Az igazgatóságoknak a szakvéleményt meg kell vizsgálni, mivel az adott jogcímhez kapcsolódó támogatás igénybevételéhez az ellátottnak szakvéleménnyel rendelkeznie kell. A szakvéleményből ki kell derülnie a demencia súlyos fokozata fennállásának, továbbá a szakvéleménynek a támogatás igénybevételének időtartamában érvényesnek kell lenni és azt a költségvetési törvényben meghatározott szervezetnek kell kiállítani (Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet, vagy Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium). Ezen túlmenően az Igazgatóságok mást nem vizsgálnak.

* * *

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

6727 Szeged, Réz u.9.

(Kincso Alapítvány, 2011.05.03 23:32)

Tisztelettel, szeretném felvenni a kapcsolatot a jelen honlap ötletgazdájával.
Köszönettel email:kincsoalapitvany@gmail.com