Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szociális humánszolgáltatások ellenőrzési gyakorlatáról (tanulmány 3.rész)

2009.10.23
3. rész Elemzés a szociális és gyámhivatalok ellenőrzési gyakorlatáról

 A szociális és gyámhivatalok (a továbbiakban szgyh.) hatáskörébe 2005. szeptember 1. napjától kezdődően tartozik a szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezése és ellenőrzése. A feladatköröket a közigazgatási hivataloktól telepítette át a jogszabály, ahol korábban a hatósági főosztály keretében látták azt el. Tekintve, hogy már ott is szűkös személyi kapacitás állt rendelkezésre, a szgyh.-k rendkívül eltérő kondíciók és ellenőrzöttség állapotok között vették át ezeket a feladatokat. Többségük esetében teljesen új munkatársakkal kellett megkezdeni a munkát, melyben pozitív tényező volt, hogy a megkapott irat és intézményi állomány megismerését követően saját alapokra helyezhették az ellenőrzési és engedélyezési gyakorlatot, dokumentációt. Néhány szerencsés esetben olyan munkatársak is átkerültek a szgyh.-ba, akik korábban is ezzel a területtel foglalkoztak, ami az intézményi/szolgáltatói hálózat ismerete mellett azt az előnyt kínálta, hogy kialakult gyakorlattal folytatták munkájukat, azt kellett – amennyiben erre szükség volt - a szociális és gyámhivatal vezetője által meghatározott elvárásoknak megfelelően átformálni.

 Mindezek mellett a megyei gyámhivatali szervezetrendszerben a gyermekvédelmi intézményekkel összefüggő feladatok ellátása során kialakult ellenőrzési rutin jelentősen segítette a számukra új, de nem ismeretlen feladatok ellátásának megkezdését. Azon megyékben, ahol a közigazgatási hivatalban dolgozó munkatársakat vett át az SZGYH., jelentős segítséget jelentett a bennük felhalmozott ismeretanyag, különös tekintettel az e területen megjelent jogszabály módosítások és az ellátórendszer átalakulásának követése, különféle központi és módszertani kiadású szakmai anyagok ismerete.

 Fentiekre és az eltelt időszakban lezajlott ellenőrzési folyamatokra figyelemmel, alappal lehet beszélni a SZGYH-k komplex, hozzáértő szemléletmódjáról és eljárásviteléről, melynek tapasztalatai alkalmasak országos egységesítési törekvések megalapozására.

 Ennek érdekében – hasonlóan a kijelölt városi jegyzőkhöz - adatlapos kikérdezéssel került összegyűjtésre a SZGYH-k ellenőrzési gyakorlata. A tanulmány elkészítéséhez a kérdőív visszaküldésével valamennyi szociális és gyámhivatal (19) hozzájárult.

. Ellenőrzés gyakorisága

A vonatkozó kormányrendelet az SZGYH-k esetében is meghatározza, mely típusú intézményt milyen gyakorisággal kell a működést engedélyező hatóságnak ellenőriznie, arra kért választ az adatlap, hogy ezen előírást maradéktalanul sikerült-e teljesíteni, vagy ha nem milyen arányú volt a megvalósult ellenőrzések száma.


Nem állami és egyházi fenntartású intézmények (normatív hozzájárulásban részesülők) évenkénti ellenőrzése:

 

A SZGYH az előírt ellenőrzést

2007.

2008. I.ne.

részben végezte el

3

3

elvégezte

16

16

nem végezte el

0

0

 

Figyelemmel arra, hogy a fenti intézmények/szolgáltatók fenntartói számára a szükséges költségvetési normatív támogatások igényléséhez az szgyh-nak igazolnia kell, hogy az ellenőrzés tapasztalatai szerint működésük megfelel a működési engedélyben és a hatályos jogszabályokban foglaltaknak, a hivatalok törekszenek arra, hogy ezen intézmények ellenőrzésének eleget tegyenek. Tanúsítja ezt az a tény is, hogy a 2007. évben részbeni teljesítést jelző SZGYH -ok esetében is a teljesített ellenőrzések aránya 80-95% közötti.

Állami fenntartású, valamint normatív hozzájárulást nem igénylő nem állami és egyházi fenntartású intézmények kétévenkénti ellenőrzése:

 

A SZGYH az előírt ellenőrzést

2007.

2008. I. n. év

részben végezte el

9

3

elvégezte

8

14

nem végezte el

1

1


Az előírt ellenőrzéseket ezen fenntartói körben csupán az SZGYH-k fele tudta teljesíteni, és problémaként szinte valamennyien megemlítették a személyi állomány leterheltségét, a működési engedélyekkel kapcsolatos évközi egyéb tennivalókat (pl. ágazati azonosító bevezetése). A szociális ellátásokkal kapcsolatosan 2006 őszétől keletkező ügyek mennyiségének ugrásszerű növekedését nem követte az ügyintézői létszám növekedése, ami a munkatervben szereplő feladatok átütemezésére kényszerítette a vezetőket. Problémát okozott továbbá az arányos munkateher elosztás is.

 SZGYH 2008. I. negyedévére ellenőrzést egyik fenntartói körben sem tervezett, ennek általuk jelzett oka, hogy a 2007. IV. negyedévében lefolytatott ellenőrzések írásba foglalása ezen időszakra esett, valamint jellemző, hogy a tárgyévet követő évre vonatkozó költségvetési törvény kihirdetésének időszakában megnövekszik a működési engedély/módosítás iránti kérelmek száma, mely eljárások lefolytatása az első negyedévben történik.

A kétévente esedékes ellenőrzésekről kapott adatok fentieket jól szemléltetik. A nem állami/egyházi fenntartók intézményeinek ellenőrzésével szemben itt a teljesített ellenőrzések aránya 2007. évben átlagosan (20 és 90% között szórva) 46% volt. Jobb az arány 2008. I negyedévében, 63%, ami azonban még mindig alulmarad a másik fenntartói csoporthoz képest. Hangsúlyozni kell azonban azt, hogy az állami fenntartású intézményeknél 2005. szeptembere előtt elmaradt ellenőrzések pótlása is komoly munkaszervezési feladatot jelentett.

A tervezett ellenőrzési ütemet több esetben tarkítja az azon kívül érkező panaszok, bejelentések vizsgálata, amely alapján gyakran az intézmény/szolgáltató átfogó ellenőrzése válik szükségessé, vagy célellenőrzést kell tartani valamely kérdés(ek)ben. Ilyen esetet nem állami/egyházi fenntartó intézményével összefüggésben 10 SZGYH jelzett, a panaszok alapján folytatott ellenőrzések száma 1-8-ig terjed, átlaguk 3,4. Állami fenntartót érintően 8 SZGYH jelzett panasz alapján lefolytatott ellenőrzést. A panaszok száma 1-3 közötti, átlaguk 1,5. Néhány gyámhivatalnál alkalmazott gyakorlat, hogy a panasszal érintett intézmény soros ellenőrzését összekötik a panasz kivizsgálásával, időt, energiát, üzemanyagot spórolva ezzel. Ez úgy is megvalósul, hogy egy tervezett ellenőrzés átütemezésével, az intézmények ellenőrzési időpontjának felcserélésével teljesítik az aktuális munkatervet, amennyiben ez arányosan megoldható.

Központi célellenőrzésként 2007. évben valamennyi SZGYH elvégezte az átlagost meghaladó színvonalú szolgáltatást nyújtó férőhelyet normál férőhellyé vissza minősítő tartós bentlakásos intézmények vizsgálatát, különös tekintettel az ellátotti jogok érvényesülésére, a jogszabályi rendelkezések megtartására.

I. Az ellenőrzés módszerei

Az ellenőrzések kiemelt fontosságú részét képezi a módszertani feladatokat ellátó intézmények és más szakhatóságok, hatóságok bevonása az ellenőrzések menetébe, megállapításaik hatósági intézkedés formájában való megjelenítése.

Módszertani intézmény szakértőjének jelenléte az ellenőrzési eljárásban

 

A szakértő az összes ellenőrzésben

2007.

2008. I. n.év

részt vett

11

11

részben vett részt

4

6

nem vett részt

1

3

más szakértő ellenőrzött

0

0

 Fenti táblázat mutatja, hogy a szociális és gyámhivatalok több mint fele tudta teljes körűen bevonni a módszertani munkatársat szakértőként az ellenőrzéseibe, de a többi hivatalnál is legalább az ellenőrzések egy részében jelen voltak a szakértők, melynek aránya a válaszok alapján átlagosan 60%.

I. 1. Ellenőrzés alá vont területek megosztása

 Tekintve, hogy a jogi szabályozás már korábban egymás mellé rendelte a hatósági és a szakmai természetű ellenőrzést, a hivatalok és a módszertani intézmények közötti munkamegosztás hosszabb múltra tekint vissza. Több SZGYH beszámolt arról, hogy a szociális szolgáltatások működési engedélyezésének 1997-ben történt bevezetését követően már készült központi javaslat a feladatok felosztására, melynek mentén minden hivatal a maga kapcsolatrendszerének megfeleltetve alakította ki a helyben szokásos gyakorlatot. Ez rendkívül széles skálán mozog, de a következő táblázat alapján kirajzolódnak a munkamegosztás legjellemzőbb sávjai.

 
Munkamegosztás aránya a hatóság és a szakértő között

 

Ellenőrzött terület

Ellenőrzést végző

hatóság

szakértő

mindkettő

egyik sem

Szakmai létszám

10 53%

1 5%

8 42%

0

Szakképesítés

11 58%

2 11%

6 32%

0

Munkáltatói felmentések

15 79%

2 11%

2 11%

0

Szakvizsga

14 74%

2 11%

3 16%

0

Továbbképzés

9 47%

6 32%

3 16%

1 5%

Egyéb létszám

8 42%

4 21%

4 21%

3 16%

Szolgáltatás tárgyi feltételei

8 42%

0

11 58%

0

Tájékoztatás és dokumentációja

8 42%

5 26%

6 32%

0

Igénybevételi eljárás megfelelősége

6 32%

6 32%

7 37%

0

Előgondozás és dokumentációja

1 5%

11 58%

7 37%

0

Gondozás és dokumentációja

0

17 89%

2 11%

0

Mentálhigiénés ellátás és dokumentációja

0

17 89%

2 11%

0

Foglalkoztatás és dokumentációja

2 11%

12 63%

4 21%

1 5%

Ellátást igénybe vevők köre

5 26%

6 32%

7 37%

1 5%

Ellátotti jogok érvényesülése

10 53%

4 21%

5 26%

0

Alapító okirat

15 79%

1 5%

3 16%

0

Ellátási szerződés

15 79%

1 5%

3 16%

0

Szakmai program

6 32%

3 16%

10 53%

0

Szmsz

9 47%

3 16%

7 37%

0

Házirend

6 32%

2 11%

11 58%

0

Szabályzatok

10 53%

1 5%

8 42%

0

Nyilvántartások

9 47%

1 5%

9 47%

0

Ellátotti megállapodások,

14 74%

1 5%

4 21%

0

Szerződéses szociális ellátások (Szt. 120.§.)

14 74%

1 5%

2 11%

2 11%

Kiszerződés (Szt.122.§)

11 58%

1 5%

2 11%

5 26%

Nyilvántartás a kérelmezőkről

12 63%

1 5%

6 32%

0

Nyilvántartás a kapacitás v. férőhely hiánya miatt várakozókról

12 63%

1 5%

6 32%

0

Alapnyilvántartás az igénybevevőkről

10 53%

1 5%

8 42%

0

Gondozási és élelmezési napok nytartása

7 37%

3 16%

8 42%

1 5%

Önköltség számítás

12 63%

0

0

7 37%

Intézményi térítési díjak

18 95%

0

1 5%

0

Személyi térítési díjak

19 100%

0

0

0

Alapfeladat szerinti szolgáltatások

3 16%

4 21%

11 58%

1 5%

Alapfeladaton túli szolgáltatások

2 11%

3 16%

11 58%

3 16%

Intézményen kívüli szervezettel az Szt. 122/A.-C §-ai alapján kötött szerződés

9 47%

0

1 5%

9 47%

Átlaga:

48%

19%

28%

5%


A kérdést leegyszerűsítve alapvetően megállapítható, hogy a hivatalok a működési engedélyben és a jogszabályokban foglaltaknak való megfelelőséget vizsgálják (személyi, tárgyi feltételek megléte, nyilvántartások, dokumentációk, szabályzatok megléte, térítési díjak) az ellenőrzés során, míg a módszertani intézmény szakértője a szolgáltatás szakmai szabályainak való megfelelőségét ellenőrzi (előgondozási, gondozási tevékenység és annak dokumentációja, tartalmi megfelelősége). A feladatmegosztás a helyben szokásos módon került kialakításra valamennyi hivatalnál.

Egyöntetű a SZGYH-k azon véleménye, hogy e két tevékenység során vannak átfedések, de egy felől egymást jól kiegészítve működnek együtt, más felől pedig az átfedések megléte nem jelenti azt, hogy a vizsgálat ugyanarra terjedne ki, hanem azonos tartalmakat vizsgálnak más szempontok alapján. Egy hivatal azt a gyakorlatot folytatja, hogy amennyiben az ellenőrzéshez képest egy éven belül volt engedélyezési eljárás, a szakmai program megfelelőségét már nem vizsgálja az ellenőrzés során, tekintve, hogy arról szakértői véleménnyel rendelkezik.

 Két szociális és gyámhivatal kifejezetten jelezte, hogy a szakértővel azonos időpontban végzik az ellenőrzést. Három hatóság arról tájékoztatott, hogy év elején megküldik a hivatal ellenőrzési tervét és azzal egyidejűleg kérik fel a módszertani intézményt az ellenőrzésekben való részvételre.

A hivatalok többsége beszámolt arról, hogy a módszertani intézmények is személyi kapacitási problémákkal és gyakori fluktuációval dolgoznak, ami nehezíti az ellenőrzés összehangoltságát. Két hivatal utalt annak előfordulására, hogy a szakértő a hivatal megállapításaival ellentétes megállapításokat tett.

 A fenti táblázatból megállapítható, hogy a nem vizsgált kérdések aránya azokban a pontokban magas, amelyek nem közvetlenül kapcsolódnak a szolgáltatás nyújtásához, meg kell azonban jegyezni, hogy a jogszabályszerű működésre azonban kihatással lehetnek. Kivételt képez ez alól az önköltség számítása, mellyel kapcsolatosan van olyan hivatali vélemény, amely a hivatalok törvényességi ellenőrzési főosztályának bevonását tartja szükségesnek, tekintve, hogy – mint az önkormányzati költségvetés adata – önkormányzati döntési körbe tartozó kérdés. Meg kell azonban jegyezni, hogy ez csupán az állami fenntartású intézmények esetében elfogadható, míg a nem állami/egyházi fenntartóknál vizsgálata nem megkerülhető.

II.2. Az ellenőrzés célja

Valamennyi SZGYH arról számolt be, hogy a tervezett ellenőrzések valamennyi esetben kiterjedtek mind a jogszabályi rendelkezéseknek, mind pedig a működési engedélyben foglaltaknak való megfelelőségre.

Történtek jelzések arra vonatkozóan, hogy célvizsgálatok (ilyen volt 2007. évben az átlagost jóval meghaladó színvonalú férőhelyek visszaminősítésének vizsgálata) illetve panasz, bejelentés alapján nem végeznek teljes körű ellenőrzést, de ennek az ellenkezője is gyakorlat, amikor is a bejelentés okán végzik el a tervezett ellenőrzést akár átütemezetten, mint erre e tanulmány a korábbiakban is utalt.

 III. Az ellenőrzések lebonyolítása, eljárási lépései

 A hatósági ellenőrzés lefolytatása során a helyszíni ellenőrzésről a 19 szociális hatóságból 12-nél valamennyi esetben jegyzőkönyv készül, 2-nél az esetek 30%-ában, 1 hivatalnál az ellenőrzések 18%-ában készül jegyzőkönyv.

Hivatalos feljegyzés készítéséről nyilatkozott 5 hivatal, kettő pedig úgy, hogy az az esetek 70 %-ában készül. Egy hatóság az esetek 10, két hatóság az esetek 5%-ában képfelvételt készít. Egy hatóság arról az újként bevezetett gyakorlatról számolt be, hogy a 2008-as évtől valamennyi ellenőrzést képfelvétel készítésével dokumentál.

 A hatóság hivatali helyiségében lezajló iratvizsgálat tekintetében 14 hivatalnál készült, 3-nál nem készült hivatalos feljegyzés, 2 adatszolgáltató a kérdésre nem válaszolt.

A hatósági ellenőrzés során helyszíni ellenőrzést alkalmazott 12, iratbekérés útján ellenőrzött 5, adatszolgáltatást is kért 3 adatközlő, 6 hatóság a helyszíni ellenőrzést úgy folytatta le, hogy előtte iratokat és adatokat is kért az ellenőrzés alá vonttól. Mindössze egy SZGYH választotta a helyszíni szemle alkalmával az iratok lefoglalásának lehetőségét. 3 adatközlő a felkínált lehetőségek közül többet is megjelölt, ezek a helyszíni szemle, iratbekérés és adatszolgáltatás pontok voltak.

 A hatósági ellenőrzés megindításáról minden esetben értesítette az ügyfelet 9, soha nem értesítette 5, csak indokolt esetben élt az értesítés elhagyásának lehetőségével 5 hatóság. A helyszíni ellenőrzés vonatkozásában az adatok a következők szerint alakultak: minden esetben értesítette az ügyfelet 13, soha nem értesítette 2, csak indokolt esetben élt az értesítés elhagyásának lehetőségével 4 hatóság.

 Az előzőek adatsorát megerősítve 8 hatóság jelezte, hogy a hatósági ellenőrzésről való értesítést az ellenőrzés eredményének veszélyeztetése miatt hagyta el, olyan esetet azonban egyetlen adatszolgáltató sem közölt, amikor a helyszíni ellenőrzés során, annak megkezdésekor sem informálta az ellenőrzés alá vontat arról, hogy ellenőrzés történik. Az értesítés elmaradásának okát három hatóság jelezte, egyik esetben panaszos beadvány kivizsgálására került sor, melyet az ellátottjogi képviselővel együttesen végeztek el, a másik esetben a hivatal engedély nélkül nyújtott szolgáltatás gyanúja miatt indított eljárást, harmadik adatközlő arról szerzett értesítést, hogy a szolgáltató csupán az – értesítés mellett folytatott- ellenőrzések idejére biztosítja a jogszabályszerű működés látszatát.

A helyszíni szemlén a fenntartó képviselője 2 válasz szerint vett részt minden esetben, 5-10%-ot jelzett 6 hatóság, 20%-os részvételt 1 hatóság, 30%-ot jelzett 1 és 50% részvétel volt tapasztalható 6 hivatal esetében, 2 esetben pedig úgy nyilatkoztak, hogy a fenntartó képviselője nem jelenik meg ellenőrzés alkalmával. Több hivatal fűzött ehhez a kérdéshez olyan véleményt, hogy az ellenőrzésen való részvétel mellőzése inkább a nem állami fenntartású intézmények/szolgáltatók esetében gyakori.

 A helyben felszámolt hiányosságok megtörténtét írásban rögzítette 12, elhagyta 7 hatóság. A hatóság intézkedése előtt a 2 válaszadón kívül valamennyien lehetővé tették, hogy a fenntartó észrevételt tehessen a jegyzőkönyvben vagy a hivatalos feljegyzésben foglaltakra.

 A jogszabályban biztosított lehetséges intézkedések közül a fenntartó felszólítása volt a leggyakoribb, 19 hatóság jelölte meg eredményre vezető hatósági intézkedésként. 7 jelezte hatósági szerződéskötés alkalmazását, 1 a működési engedély visszavonását és a szolgáltatás abbahagyására való kötelezést.

A hiányosságok felszámolására tett eredménytelen intézkedést követően a végleges működési engedély visszavonását és helyette ideiglenes kiadását 9 hivatal tekintette célravezetőnek, 2 hivatalnál fordult elő az intézmény férőhely számának csökkentése, szintén ketten alkalmaztak normatíva visszatartást. Ilyen eszközként egyik SZGYH sem alkalmazott bírság kiszabást.

 A hiányosság felszámolásáról való megbizonyosodás érdekében

 

következő soros ellenőrzésen tájékozódott

12

helyszíni utóellenőrzést

10

dokumentumok bekérését utóellenőrzésre

12

fenntartói nyilatkozatot

11

fenntartói részletes tájékoztatást

13

 

tartott indokoltnak.

 Az ellenőrzés során az ellenőrzést végző személy információt kért az

 

intézmény- vagy szolgálat vezetőtől

19

vezető munkatárstól

17

Munkatárstól

6

Fenntartótól

1

szolgáltatást igénybevevőtől

14

szolgáltatást igénybevevő törvényes képviselőjétől

2

ellátottjogi képviselőtől

7

válaszadó szerint. Természetesen egy-egy válaszadó több adatforrást is megjelölt, egyetlen hivatal sem jelölt kizárólag egyet közülük.


IV. Ellenőrzések szervezési, személyi és tárgyi feltételei

Valamennyi SZGYH – igazodva a közigazgatási hivatal gyakorlatához – munkatervet készít az éves tevékenységéhez, amely része a közigazgatási hivatal hivatalos munkatervének, abban szerepeltetve a szociális intézmények és szolgáltatások ellenőrzésének tervezett rendjét.

Jellemző a havi rendszerességre történő lebontás, 12 hivatal él ezzel, 1 esetben negyedéves bontásban, 3 esetben féléves felosztásban tartalmazza az ütemezést az ellenőrzési terv.

 A szociális szolgáltatók és intézmények ellenőrzésével kizárólagosan foglalkozó munkatárs 13 adatszolgáltatónál van, jellemzően 1 fő (9 esetben). Kivételesen nevesítendő a Közép-magyarországi Régió Hivatala, ahol 11 önálló ügyintéző végzi ezt a feladatot amellett, hogy az ország lakosságának 1/3-a ebben a régióban él, az intézmények 40% itt található és a MÁK adata szerint az ebből a célból kiutalt normatív támogatások 50%-a érkezik ebbe a térségbe.

Kapcsolt munkakörben foglalkoztatott munkatársról 11 hivatal számolt be, a szociális ellenőrzési terület arányát a munkakörökben 50-80%-ban megjelölve.

 A létszámhelyzetre visszavezethetően azon néhány esetben, ahol több munkatárs között lehetséges munkamegosztásról beszélni, szolgáltatás típusként, földrajzi elhelyezkedés alapján, működési engedélyt kiadó szerint, munkafázisra bontva vagy rendszer nélkül történik a munkamegosztás.

Az adatszolgáltató hatóságok egyikénél sem válik külön az engedélyezési és ellenőrzési feladat.

Integrált intézmény esetében

azonos időben több munkatárs által

6

egymást követően, folyamatosan

10

különböző időpontokban

7

történnek az ellenőrzések. Néhány válaszadó több pontot is megjelölt.

 A 19 hatóság közül mindössze egy jelezte, hogy nem alkalmaz ellenőrzési útmutatót, szempontsort, 3 pedig azt nem minden szolgáltatás esetén használja. Egyéb, mástól származó segédanyagot az esetek többségében nem alkalmaznak.

Előzetesen összeállított kérdéssort 4, előkészített jegyzőkönyvet 13 hivatalban alkalmaznak, közülük 3-ban nem minden szolgáltató esetében.

Ezen dokumentumok tekintetében 4 hivatal jelezte, hogy azok régiós formában készültek, 3 jelzés érkezett arról, hogy a hivatal munkatársai állították össze, egy hivatal hivatkozott a már említett, korábban a szakminisztérium által kiadott szempontsor használatára. Az erre a kérdésre választ adók többsége hivatalvezetői jóváhagyást említett.

 Az ellenőrzésen megjelenő munkatárs jogosultságának igazolását említő kérdésre adott válaszok szerint 8 hivatal alkalmaz megbízó levelet az ellenőrzést végzőnek, a többi nem alkalmazza azt. A megbízólevelet nem használó hivatalok a személyes ismeretségre és a több éves ellenőri gyakorlatra hivatkoztak, említés történt még a korábban a közigazgatási hivatalok köztisztviselői részére az akkori Belügyminisztérium által elkészített hivatali arcképes igazolványokról. 2 hivatal használja erre a célra az ellenőrzés megindításáról szóló értesítést, melyen szerepel az eljáró hatóság és az ügyintéző neve.

 A vizsgálat lefolytatásához hivatali gépkocsit rendszeresen 14, alkalmanként 5 hatóság használhat. Hivatali gépjárműhöz gépkocsivezető is rendelkezésre áll rendszeresen 3, alkalmanként 16 hatóság számára. 9 hatóság jelezte tömegközlekedési eszköz használatának lehetőségét. A munkaeszközök biztosítása terén vezetékes telefonra 19, mobil telefonra, diktafonra 1- 1, digitális fényképezőgépre 4, pendrive-ra 13, floppy/CD/DVD lemezre 3, laptopra 17, hordozható nyomtatóra 12 igen válasz érkezett. A legtöbb hivatal jelezte, hogy a laptop és a hordozható nyomtató csupán a 2008-as központi beszerzés óta áll rendelkezésükre.

Az ellenőrzések időkerete a következő megosztást mutatja

  • egy intézmény ellenőrzésére átlagosan 25 órát, ebből helyszínen töltött idő 10 óra,
  • egy szolgáltatás ellenőrzésére 9,5 órát, ebből helyszínen töltött idő 5,4 óra fordítanak.


Ezen adatok mutatják, hogy a SZGYH -k által lefolytatott ellenőrzések időkerete fele-fele arányban oszlik meg a helyszíni ellenőrzés és az irodai iratvizsgálat és döntés előkészítés/ összefoglaló készítése között.

 Az ellenőrzések más hatóságokkal történő összehangoltságával összefüggésben egyöntetű a hivatalok véleménye abban, hogy az nehezen kivitelezhető, tekintve, hogy a kapcsolódási pontok miatt veszélyezteti az ellenőrzés hatékonyságát, célravezető voltát, ha ugyanannak a személynek több ellenőrt kell azonos időben „kiszolgálnia”. Tekintve azonban, hogy ezen ellenőrzésekbe az ÁNTSZ bevonását kötelezően írja elő a jogszabály, jelenlétük megkerülhetetlen. Ezért csupán 4 hivatalnál valósul meg az összehangolt ellenőrzés, 6-nál részben (15-80%) van erre lehetőség, a hivatalok felénél pedig az ellenőrzések nem összehangoltan folynak. Ezek a hivatalok kivétel nélkül azt jelezték, hogy értesítésüket megküldik az ÁNTSZ-nek, vagy már év elején megküldik az éves ellenőrzési tervüket a közegészségügyi hatóságnak.

 A hivatal speciális szakértelemmel bíró ügyintézőjének a bevonására három körből kerül sor, a gyámhatósági, építéshatósági és pénzügyi területről. Ezek a kapcsolatok azonban jellemzően kivételesek és informálisak. Más hatósággal, szervezetekkel szintén kivételesen, elsősorban jelzés alapján működnek együtt az SZGYH-k.

 6 SZGYH jelezte, hogy az ellenőrzések dokumentumaiból az ellenőrzés lezárásaként összefoglaló anyagot készít, mely tartalmazza a hivatal megállapításait, összedolgozva a módszertani szakértő által megfogalmazottakkal, valamint – amennyiben ilyen rendelkezésre áll – a más hatóság, különösen az ÁNTSZ által megadott vizsgálati tartalmakat.

 Az ellenőrzés tapasztalatainak hivatali elemzése 11 hatóságnál gyakorlat (félévente:2, negyedévente:1 szükség szerint:3 , ellenőrzésenként: 3, 1 hatóság az esetek 50%-ára jelölte meg), 8 válasza nemleges volt. Az ellenőrzések módszereit, gyakorlatát az ellenőrzések tapasztalataihoz igazítja 15 szociális és gyámhivatal, 4 válasza nemleges volt.

 Jelentős számban szerveznek a SZGYH-k szakmai értekezleteket, megbeszéléseket a fenntartók képviselői, jegyzők, mint ellenőrzést végzők illetve az intézményvezetők részvételével, ahol összefoglalóan ismertetik az ellenőrzési tapasztalatokat a tipikus vagy kirívó hibák, hiányosságok megismertetése, elkerülése céljából.

Folytatás 4.rész:www.obe.eoldal.hu/cikkek/szocialis-es-gyermekvedelem-penzugyi-ellenorzese/szocialis-humanszolgaltatasok-ellenorzesi-gyakorlatarol-_tanulmany-4_resz_

Vissza a kezdőlapra: www.obe.eoldal.hu

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.