Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szociális humánszolgáltatások ellenőrzési gyakorlatáról (tanulmány 4.rész)

2009.10.24

4. rész A Magyar Államkincstár ellenőrzései

 A MÁK vizsgálatok célja annak megállapítása, hogy a fenntartók jogszerűen igényelték-e a normatívát, illetve jogszabályszerűen annak céljára használták-e fel. Az ellenőrzési jogosítványok tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. (továbbiakban Ket.) törvényben a hatósági ellenőrzés szabályairól szóló megállapítások irányadók.

 Az ellenőrzések lefolytatásának segítése és az egységes eljárás érdekében készült egy központi szempontrendszer.

 A MÁK területi szerveinek ellenőrzési gyakorlatát az ellenőrzést végző munkatársakkal folytatott interjú alapján összegzi a tanulmány.

 I. Ellenőrzés gyakorisága

 A MÁK a normatíva felhasználását évente ellenőrzi, minden évben július 30.-ig illetve augusztus 31-ig kell lefolytatni a vizsgálatokat, az előző naptári évre vonatkozóan.

Az engedélyező hatóságok ellenőrzéséhez képest e tekintetben eltérő az ellenőrzési gyakorlatuk és ez okozza, hogy rendkívül nehéz összehangolni a két fajta ellenőrzést, tekintve, hogy az engedélyező hatóságok az ellenőrzés időpontjában fennálló aktuális állapot szerint végzik vizsgálatukat.

 Az év folyamán lefolytatandó vizsgálatokról a régióközpontok saját munkatervet készítenek, melyekben meghatározzák az egyes ellenőrzések időkereteit.

 A kialakult gyakorlat szerint ez évben valamennyi megye saját eljárási rend szerint végezte eddigi ellenőrzéseit.

II. Az ellenőrzés módszerei

A normatíva felhasználás ellenőrzésére a területi igazgatóságok helyszíni ellenőrzést és iratvizsgálatot végeznek.

 A helyszíni ellenőrzésről jegyzőkönyv készül, amit csak az utóbbi időben készítenek a helyszínen, a Ket.-nek való megfelelés érdekében.

Az ellenőrzési időkeret tarthatósága érdekében normatíva típusonként „benormázták” az ellenőrzéshez szükséges időt, amely azonban a helyszínen tapasztaltaktól függően átütemezésre szorul. Előfordul ugyanis, hogy a helyszínen hiányosak a dokumentumok, vagy nem azokat az adatokat tartalmazzák, amelyek a működési engedélyből, a normatíva igénylés dokumentumaiból következik.

 Az ellenőrzést rendszerint több személyből álló ellenőri csoport végzi, melynek munkáját a vizsgálatvezető koordinálja. Vizsgálatvezető csak több éves gyakorlattal rendelkező munkatárs lehet.

 
III. Az ellenőrzések lebonyolítása, eljárási lépései

Vizsgálatot folytató ellenőri csoport minden szolgáltatásra vonatkozóan ellenőrzi, hogy

  • rendelkezik-e a fenntartó az adott szolgáltatásra érvényes működési engedéllyel,
  • igényelt-e normatív támogatást, vagy az igényelt támogatás módosítására sor került-e és az megfelel-e a mutatószámoknak,
  • vizsgálják az igénybejelentést, módosítást megalapozó számításokat,
  • fenntartói ellenőrzések írásos anyagait, számviteli nyilvántartásait,
  • szúrópróba szerűen – jellemzően egy hónap bizonylatai alapján – történik a számviteli adatok tételes ellenőrzés,
  • ellenőrzik, hogy a normatíva jogszerű felhasználását bizonyító dokumentumokkal rendelkeznek-e, vezetik-e a szükséges nyilvántartásokat.

 Valamennyi szolgáltatástípus esetében meg kell vizsgálni, hogy a teljesített feladatmutatók megfelelnek-e a működési engedélyben foglaltaknak, illetve egyházi kötelékbe nem tartozó nem állami fenntartó rendelkezik-e az irányított területi kiegyenlítési rendszerbe (ITKR) befogadási határozattal 2007. január 1-jét követő új szolgáltatásra illetve új létszámra nézve.

Ellenőrzésre kerül, hogy a töredékévi igénybevétel esetén megfelelően számolták-e ki a folyósítható normatíva összegét. Lakosságszámhoz kötött jogcím esetén ellenőrzik a tényleges lakosságszámot.

 Fontos része az ellenőrzésnek, hogy a fenntartó a humánszolgáltatás jogcímén igényelt normatívát teljes egészében átadta-e az intézménynek/szolgáltatónak illetve kiegészítő támogatást humánszolgáltató intézmény/szolgáltatás támogatására fordította-e.

 Az ellenőrzés végső célja, hogy az igényelt és felhasznált összeg között van-e normatíva különbözet, amit a kincstár állapít meg.

 Tekintve, hogy az ellenőrzés normatíva jogcímenként történik, ezeknek megfelelő sajátosságok alapján folytatódik a tételes ellenőrzés. Lehetséges olyan eset, hogy adott fenntartó több intézményének ellenőrzése tartozik egy ellenőrzési program alá, mely esetben valamennyi érintett intézmény képviselője jelen van az ellenőrzés során.

  A vizsgálat megkezdése előtt bizonyos régióban „programváz” készül, amelyet az ellenőrzött szolgáltatás típusonként készítenek el. A vizsgálati/ellenőrzési programot több szintű vezetői kontrollt követően alkalmazhatják az ellenőrök.

A vizsgálathoz előzetesen adatlapos kikérdezést folytatnak le, különösen, amikor többféle normatíva ellenőrzésére kerül sor. A kérdéssort a fenntartó, bizonyos esetekben az intézmény/szolgáltatást vezető vagy a kettő közösen tölti ki jogcímenként.

 A helyszíni ellenőrzés alkalmával ún. „teljességi nyilatkozatot” vesznek a fenntartó illetve az intézmény/szolgáltató képviselőjétől, amely azt hivatott rögzíteni, hogy valamennyi, az ellenőrzéshez szükséges adatot, bizonyítékot maradéktalanul a kincstár rendelkezésére bocsátottak.

 A helyszínen nem elemezhető adatok, iratok vizsgálatára az igazgatóságon kerül sor, melynek megállapításai az ellenőrzés jegyzőkönyvében kerülnek rögzítésre, amelyben a vizsgálat tényét, az ellenőrzési megállapításokat és a jogszerűség helyreállítása érdekében megfogalmazott javaslatokat tartalmaz. Az ellenőrzés jegyzőkönyvét záradékkal látják el, és postán küldik meg a fenntartónak aláírás céljából azzal a megjegyzéssel, hogy a tartalmára észrevételt tehet. Ennek visszaérkezését követően az ellenőrzés lezárására kerül sor, normatíva különbözet esetén annak határozattal történő megállapításával és a visszafizetésre való kötelezéssel, míg különbözet hiányában az eljárást megszüntető végzéssel.

 Azokban az esetekben, amikor egy ellenőrzési program a fenntartó több intézményére vonatkozóan zajlott, a jegyzőkönyv tartalmazza valamennyi intézményre vonatkozó megállapítást és az aláírására is ebben a formában került sor.

IV. Az ellenőrzések szervezési, személyi és tárgyi feltételei

Tekintettel arra, hogy a finanszírozás évenkénti ütemezésben történik, az ellenőrzéseket is évente kell, hogy elvégezze a MÁK, ami jelentős ellenőri létszámot igényel. Egy-egy vizsgálatot egyidejűleg több ellenőr végez, általában több ellenőrzési napon keresztül. Jellemző a fluktuáció, ezért gondot fordítanak az új munkatársak tervszerű betanítására, ellenőri rutin megszerzésére. Ennek érdekében az új munkatársakat eleinte a dokumentumok vizsgálatába vonják be felügyelet mellett, csupán az ezzel megszerzett tapasztalatok birtokában vesznek részt helyszíni vizsgálaton.

 A helyszínre történő eljutáshoz hivatali gépkocsi illetve tömegközlekedés használható, saját gépkocsi használata nem gyakorlat. Az ellenőrök valamely ezzel megbízott vezető vagy a területi igazgató által kiállított megbízólevéllel rendelkeznek. A munkaállomások személyi számítógéppel ellátottak, vezetékes telefon rendelkezésre áll.

 

Javaslat az eljárási rendek egységesítésére

 Az elemzés alapján megfigyelhető, hogy a kijelölt városi jegyzők ellenőrzési gyakorlata egymástól több ponton jelentős eltérést mutat és előfordul az ellenőrzés hiánya. A szociális és gyámhivatalok ellenőrzési módszereiben már több azonosság tapasztalható, de az ő esetükben is szükséges az ellenőrzési gyakorlat egységesítése annak érdekében, hogy az egyes térségekben elvégzett ellenőrzések alapján a szolgáltatások, intézmények által nyújtott ellátás színvonala összehasonlíthatóbb legyen, hatékonyabb lehessen a fejlesztést igénylő területeknek, a fejlesztés irányának meghatározása.

 Szükséges az egységesítés annak elérése érdekében is, hogy a megállapított jogsértések az ellenőrző hatóságok által közel azonos megítélés alá kerüljenek, az alkalmazható szankciók az elkövetett jogsértéshez arányosan igazodóak legyenek. Indokolja az egységesítést az a körülmény is, hogy számos fenntartó esetében az intézmények több telephellyel, különböző régiókban működnek, mely fenntartók felé a különböző hatóságok által támasztott eltérő elvárások nem állnak összhangban a jogbiztonság megteremtésének alkotmányos követelményével.

 Az ellenőrzési gyakorlat egységesítése érdekében szükséges meghatározni az egyes ellenőrzések szempontjait, a vizsgálandó dokumentumok, nyilvántartások teljes körét listaszerűen, ezek vizsgálatának mélységét (pl. a személyi feltételek biztosítottságának megállapításához valamennyi szakalkalmazott iratainak ellenőrzése szükséges, de a megállapodások esetében elegendő szúrópróba szerű ellenőrzés, meghatározva, hogy az ellátottak hány %-ára terjedjen az ki).

Elengedhetetlen a hatósági szerződés alkalmazási területeinek, tartalmi elemeinek kimunkálása.

 A készítendő segédanyag- és mintatár tartalmazza különösen:

  • mintákat a hatósági ellenőrzés Ket. szerinti eljárásrendjéhez kapcsolódva
  • értesítés a hatósági ellenőrzés megindításáról a lehetséges ügyféli kör felsorolásával
  • értesítés a helyszíni ellenőrzésről
  • szakértőt kirendelő végzés
  • a működési engedély kiadásában közreműködő ÁNTSZ értesítése az ellenőrzésről
  • fenntartói felhívás minta hiányosságok felszámolására
  • eljárási bírságot kiszabó döntés minta
  • szociális igazgatási bírságot kiszabó döntés minta
  • hatósági szerződés kötésének lehetséges esetei, tartalmi követelményei
  • hatósági szerződés iratminta
  • működési engedélyt visszavonó döntés minta
  • működési engedélyt visszavonó és szociális szolgáltatás abbahagyására vonatkozó fenntartói kötelezést tartalmazó döntés minta
  • működési engedélyt visszavonó és ideiglenes működési engedélyt kiadó döntés minta
  • normatív állami hozzájárulás a visszatartást elrendelő döntés minta
  • intézményi férőhelyszám csökkentést elrendelő döntés minta

 

A szociális szolgáltatások sokféleségére tekintettel készüljenek ellenőrzési szempontsorok, melyekhez kapcsolódjon a vonatkozó jogszabályi hely megjelölése.

 A szempontsor tegyen javaslatot arra, mely dokumentáció vizsgálata alapján tehető megállapítás a működés megfelelőségére.

 Tapasztalva azt, hogy vannak olyan, a törvényes működést befolyásoló területek, amelyek vizsgálatának szükségessége nem egyértelmű az ellenőrző hatóságok között, egységesíteni kell ezek megítélését az ellenőrzés szempontjából. Hasonlóan egységes megítélést szükséges kialakítani az ÁNTSZ ellenőrzésbe való bevonásának kérdésében.

 A vizsgálati módszerek tekintetében – figyelemmel a szabad bizonyítás eljárási elvére is – javaslatok megfogalmazása látszik célravezetőnek, széles választási lehetőséget biztosítva a segédanyagot használó hatóságok részére.

 Javasolt a jegyzői és szgyh. ellenőrzések dokumentumai közé beépíteni a MÁK által alkalmazott „teljességi nyilatkozatot”, ami az ellenőrzést végző(k) számára jelenthet bizonyítékot esetleges vita kialakulásakor.

 Hasznos lehet az ellenőrzés lezárásának, a tapasztaltak és megállapítások közlésének egységes eljárási rendben és formában történő kialakítása valamint a megállapítások alapján alkalmazandó intézkedések kiválasztását segítő példatár vagy jegyzék összeállítása .

 

Figyelemmel arra, hogy a kialakítandó ellenőrzési protokoll több területet ölel fel, nagy számú szempontsorral és iratmintával , továbbá arra, hogy a hatósági működés jelentős mértékben zajlik elektronikus formában, megkönnyítené az ellenőrzési tevékenységet egy olyan informatikai rendszer, melyen a teljes ellenőrzési segédanyag elérhető lenne.

 Különösen szükséges az iratminták elektronikus elérhetősége, közvetlenül kitölthető formában való megjeleníthetősége, letölthetősége. A szempontsorok közötti eligazodást segítené, ha különféle feltételek szerinti keresési lehetőségeket nyújtana a program, továbbá rendelkezne „tárgyszavak listával”, a gyorsabb keresés érdekében.

 A fejlesztés részét képezhetné a hatóságoknál dolgozó munkatársak számára kialakított webes fórum lehetősége, ahol az aktuálisan felmerülő kérdések egymás közötti illetve a főhatósággal való „megbeszélésére” lenne lehetőség. (Ilyen már működik az anyakönyvi rendszerben., esetleg átvehető). Ugyanitt rendszeresíthető lenne a jelenleg is használt „problémajelző lapok” elektronikus változata.

 Ez a felület alkalmas lehet jó gyakorlatok elterjesztéséhez is, amennyiben egy-egy sikeresen lezáruló vagy egyes különösen bonyolult ügyeket – természetesen adatvédelmi szempontból jogszabályszerű formában – közzétenne az érintett hatóság. Hasonlóan tanulságos lehet az egyes megyei bíróságok közigazgatási ügyekben hozott ítéleteinek az ismertetése.

 

Akár képzés formájában, akár a jó gyakorlatok formálásában alkalmazható lenne –esetmegbeszélés-szerűen – egy-egy konkrét, lefolytatott és sikeresen vagy éppen sikertelenül lezárult eljárás menetének lépésenként, csoportban történő elemzése, mind annak pozitív mind pedig negatív momentumainak taglalása, a megfelelő megoldás, esetleges alternatívák felvázolása mellett.

Az ellenőrzés eredményességéért felelős vezetők és az abban résztvevő munkatársak szakmai és gyakorlati ismereteinek bővítése érdekében képzések szervezése indokolt.

 

Összegzés

 A felmérés alapvető céljából kiindulva annak eredményei alapján kétségkívül megállapítható, hogy valamennyi ellenőrzést végző hatóság tevékenységének összehangolása nélkül az ellenőrzés hatékonysága nem fejleszthető.

Szintén megállapítható, hogy az ellenőrzésnek és az intézmények, szolgáltatások szabályszerű működésének elérése érdekében alkalmazandó hatósági kényszerítő eszközöknek széles tárházát tartalmazza a jogi szabályozás. Mindebből az is következik, hogy valóban az azok alkalmazását hatékonyabbá tevő gyakorlat formálása vezethet oda, hogy a különböző igazgatási szinteken közel azonos szemlélettel, kikristályosított eljárásmenetek alkalmazásával és az ügyféli kör számára is világosan ismert és zsinórmértékül szolgáló, szakmailag megalapozott eljárások folyjanak.

Szintén biztosítottak jogi szempontból azok a hatáskörök, felügyeleti, szakmai irányítási jogkörök, amelyek gyakorlása útján az egységesítési törekvés napi rutinná tehető.

 Ennek megvalósulásában kulcsfontosságú szerepe van az ágazati irányítást valamennyi alsóbb szintű szervre vonatkozóan gyakorló Foglalkoztatási és Szociális Hivatalnak, amely a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által meghatározott szakmai fejlesztési irányok ágazati végrehajtásáért felelős.

 Ezen tevékenysége során közvetlen felügyeleti jogosítványokkal rendelkezik a szociális és gyámhivatalok munkáját illetően, másodfokon eljáró szerv a MÁK döntései tekintetében. A tanulmánnyal érintett kijelölt városi jegyzőkre, mint engedélyező és ellenőrző hatóságokra nézve a szociális és gyámhivatalok felé gyakorolt ágazati irányító és felügyeleti tevékenységen, továbbá az önálló ellenőrzési jogosítványon keresztül tölti be irányító szerepét.

 Mindezekre építve adottak és világosak azok a szervezeti keretek is, amelyek mentén a szociális humánszolgáltatások működése a tervezett, szervezett és utánkövetett ellenőrzési tevékenység következtében mind szakmai, mind törvényességi szempontból az elvárható legmagasabb szinten szabályszerűvé tehető.


Ennek elérése érdekében fontos lenne az ellenőrzésben résztvevők ismereteinek bővítése a már említett képzési javaslatokon túl arra is figyelemmel, hogy a jogi szabályozáson kívül eső, de a szolgáltatás zavaraira mutató körülmények, tények felismerésének képességét is elsajátítsák.

 Az FSZH ellenőri csoportjainak működése során jelentős tapasztalatokat gyűjt(ött) össze az általa vizsgált szolgáltatási formák terén, mely tapasztalatok feltétlenül beépítendők a tervezett egységesítési folyamatba. Ennek érdekében hasznos lehet, ha az ellenőri csoportok vezetői, tagjai rendszeresített kapcsolatot tartanak a szociális és gyámhivatalokkal, együttműködési program alapján szervezetten elemezve az illetékességi területen lefolytatott vizsgálatok módszereit, tapasztalatait.

 Hathatós segítséget jelenthet az ellenőrzést végző hatóságok számára, ha a működés szabályosságát ellenőrző egyéb hatóságokkal (pl. ÁNTSZ) való kapcsolatot a legmagasabb szinten intézményesítik, esetleges együttműködési megállapodás keretében - legalább ajánlás szintjén - lebontva azt a területi szervekre kiterjedően is. Ezáltal elősegíthető lenne a hatékonyabb információáramlás, illetve egymás dokumentumainak, megállapításainak értelmezhetősége, a szabályozók illesztése.

 Mindent egybevetve mind a szabályozottság, mind pedig a szervezeti kapcsolatok állapota alkalmas arra, hogy széles együttműködés mellett szilárd szakmai alapokon nyugvó hatósági tevékenység formálódjon a szociális humánszolgáltatások terén, ami hatékonyan kiaknázható az ellenőrzési gyakorlat fejlesztésére, jól használható alapot biztosít egységes dokumentáció kimunkálására.

Vissza a kezdőlapra: www.obe.eoldal.hu

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.